Egy lépéssel közelebb került a tudomány az élőlények mesterséges előállításához
A kutatók olyan sejteket alkottak meg laboratóriumi körülmények között, amik képesek voltak táplálkozni, növekedni és szaporodni is.
A kutatók olyan sejteket alkottak meg laboratóriumi körülmények között, amik képesek voltak táplálkozni, növekedni és szaporodni is.
Az endoteliális, vagyis az erek belsejét borító sejtekre összpontosít egy új egérkísérlet és ígéretes eredményeket mutat a cukorbetegség új gyógymódjait illetően.
Lézerfénnyel irányítható, sejtbefogó mikrorobotokat fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, amelyekkel károsodás nélkül, egyenként foghatók meg és kezelhetők egyedi sejtek.
Kutatók több mint 1500 tanulmány áttekintésével becsülték meg sejtjeink összmennyiségét és az egyes sejttípusok tömegét – akadtak meglepetések.
A forradalmian új módszer sem petesejteket, sem hímivarsejteket nem használ.
A gyógyszercégek olyan hatóanyagokat igyekeznek találni, amelyek egy adott betegségért felelős fehérjéhez hozzákötődve képesek megváltoztatni annak működését. Csakhogy több tízezer fehérje létezik, amelyek bonyolult hálózatban működnek. Ezen a ponton lépnek be a képbe az olyan cégek, mint a magyar Turbine.AI.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.
Először sikerült lefilmezni , hogyan járőrözik az immunsejt a zebrahal fülében, miközben cukrot zabál.