3500 éves kínai múmiákon találták meg a világ legöregebb sajtját
09.26.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
molekuláris biológia
Az MIT kutatói megfejtették, miként őrződhet meg több százmillió éven át a fosszíliákba zárt kollagén
09.05.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
Valóra vált a gyógyszerkutatók álma: a Google új algoritmusa, az AlphaFold3 már hatóanyagok modellezésére is képes
Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
Elképesztően fejlett fehérjekutató algoritmusok versengenek egymással, hogy feltérképezzék a legalapvetőbb biológiai folyamatokat
2023.01.12.
A fehérjék szekvenciájából 3D szerkezeteket előállító AlphaFold2 mesterséges intelligencia 2020-ban megoldotta a molekuláris biológia egyik legnagyobb problémáját. Az algoritmusok legújabb versenyén az is körvonalazódott, hogy merre halad tovább a terület.
Három dimenzióban kell gondolkodnunk, ha meg akarjuk érteni a DNS működését
2022.11.02.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Nem kell pánikba esni, ha nincs DNS-mintánk: új módszerekkel molekulák nélkül is jól feltárható a kihalt élőlények evolúciója
2022.06.24.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
Magyar kutatók azonosították a herpeszvírusok eddig nem ismert biokémiai trükkjét
2022.02.02.
A Természettudományi Kutatóközpont Biomolekuláris Kölcsönhatások Kutatócsoportja által vezetett nemzetközi konzorcium eredményei szerint a mechanizmus a molekuláris mimikrin alapul.
A skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésének molekuláris hátterét tisztázza egy új magyar eljárás
2021.11.15.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai által kifejlesztett módszerrel nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig
2021.09.23.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Sejtek molekuláris átprogramozásával sikeresen helyreállították egerek látását
2020.12.02.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Az Ichthyoszauruszok a mai delfinekhez hasonlítottak – derül ki egy szenzációs lelet vizsgálatából
2019.01.19.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét
2018.12.20.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Számítógép-e a sejt?
2018.10.03.
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.