A kutatók egy rejtett molekuláris stabilizátorra bukkantak abban a fehérjében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a herpeszvírusok sejteket fertőzhessenek. Ennek elrontása új antivirális terápiáknak ágyazhat meg.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
A fehérjék szekvenciájából 3D szerkezeteket előállító AlphaFold2 mesterséges intelligencia 2020-ban megoldotta a molekuláris biológia egyik legnagyobb problémáját. Az algoritmusok legújabb versenyén az is körvonalazódott, hogy merre halad tovább a terület.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
A Természettudományi Kutatóközpont Biomolekuláris Kölcsönhatások Kutatócsoportja által vezetett nemzetközi konzorcium eredményei szerint a mechanizmus a molekuláris mimikrin alapul.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai által kifejlesztett módszerrel nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.