A szülők traumája hat az utódok egészségére – a rejtélyes epigenetika
Az egykori hadifoglyok leszármazottai szignifikánsan rövidebb életet éltek, mint akiknek apja, nagyapja nem járta meg a fogolytáborok valamelyikét – derült ki az 1861 és 1865 között zajló amerikai polgárháborút megjárt férfiak utódainak élet- és betegségtörténetének elemzéséből.
A PNAS amerikai tudományos folyóiratban október 15-én közzé tett tanulmány a nemzedékeken átívelő biológiai öröklődéssel, az úgynevezett transzgenerációs epigenetikával magyarázza a statisztikai analízis eredményét. A félreértések elkerülése végett: az elemzésben gondosan súlyozták a veteránok utódjainak szociokulturális hátterét, életmódját, és természetesen nem vették figyelembe a baleset miatt vagy más nem várt okból bekövetkezett elhalálozásokat.
A DNS-en kívül és azon is túl
Az egyéni traumák biológiai átörökítésének lehetősége sokáig a természettudományos humbug kategóriába tartozott, ám az elmúlt évtizedek genetikai, molekuláris biológiai eredményei polgárjogot adtak az epigenetika gyűjtőnéven folytatott kutatásoknak.
A nemzetközi szaktekintélynek számító Falus András immunológus 2015-ös definíciója szerint az epigenetika
„a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. Arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen molekulárisan igazolható változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve.”
Falus meghatározása szerint a vizsgálat tárgya az, hogy miként kerül át egy gén információja az egyik generációból a másikba a DNS-szekvencia megváltozása nélkül. Vagyis, mint a görög prefixum utal rá, az epigenetika a genetikai öröklődés feletti mechanizmusokat vizsgálja.
Félelmek és hajlamok
2013-ban a Nature ismertette azt a kísérletsorozatatot, amely bizonyította, hogy meghatározott keretek között akár az olyan összetett viselkedés is átöröklődhet, mint a félelem. Legalábbis egereknél. A már akkor is erős szkepszissel fogadott eredmények után egy évvel a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatócsoportja állt elő azzal, hogy a holokauszttúlélők gyermekei sokkal hajlamosabbak a traumák hatására fellépő úgynevezett poszttraumatikus stresszre és ennek következtében a depresszióra, mint akiknek a felmenői nem szenvedték el a zsidóüldözést.
Szerintük a szülők és nagyszülők által átélt rossz élmények kódolva rögzülnek és át is öröklődnek, hogy aztán a következő generáció egyedeiben a megfelelő környezeti inger hatására kifejeződjenek. A molekuláris biológiai mechanizmust azonban nem sikerült feltárniuk, nem véletlen, hogy szakberkekben az ő állításukat akkor széles körben megkérdőjelezték.
Az epigenetikai folyamatok valóságosságáról végül konszenzusra jutott a tudomány. „Orvos-biológiai kutatásokban a legfontosabb az összes gén működésének egyidejű vizsgálata, a génhálózatok komplex működésének megismerése, megértése. Mindehhez elengedhetetlen megismerni a környezet hatásait és következményeit. A környezeti hatások nagy részének a hatása nem befolyásolja a nukleotidok szekvenciáját, hanem az egyes genomrészek átíródására (kifejeződésére vagy gátlására) hat, amitől függ, hogy a kódolt fehérje szintetizálódik-e. Ezek a hatások legtöbbször reverzibilisek, de gyakran öröklődnek is” – olvasható Szabó Mihály két éve megjelent kórélettani kötetében.
Falus professzor is elismeri, hogy „a tradicionális genetikai szemlélet számára eretnek állítás kezd bebizonyosodni, egyes epigenetikai változások több generáción keresztül hatnak. Skandináv adatok mutatnak arra, hogy fiatal férfiak utódnemzése előtti éhezése csökkenti az utódok cukorbetegségre való hajlamát. Állatkísérletek tanúsága szerint egyes rovarölő szerek alkotója, a vinklozolin négy nemzedéken át károsította a hereszövetet, és gátolta a hímivarsejt-termelést.
Figyelemre méltó, hogy egy dohányzó kismama három generációra okozhat károsodást. Kiderült, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát”.
A tudományág létjogosultságát az sem vonja kétségbe, hogy a spirituális természetgyógyászat is használja a megnevezést. Elég egyetlen óvatlan netes keresés, és máris egy „transzgenerációs epigenetikus kineziológiai” kúrát reklámozó oldalon találja magát az óvatlan olvasó.