A Facebook elismerte, hogy felelős a rohingyák elleni erőszakért
A Facebooknak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban, ahol tavaly augusztusban a hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. A Facebook felelősségét hétfőn Alex Warofka termékszabályozási igazgató ismerte el, miután a cég emberi jogi jelentést készíttetett az ügyben a Business for Social Responsibility (BSR) nevű San Franciscó-i vállalattal.
Warofka megígérte, a vállalat további erőket mozgósít, hogy fellépjen a mianmari Facebook-visszaélések ellen. A BSR jelentésében a Faceookot olyan színben tüntetik fel, mint ami nem volt tudatában saját romboló potenciáljának, és nem sokat tett, hogy fényt derítsen a jelenségre – írja a New York Times.
A jelentés részletesen beszámol arról, hogy a Facebook mit sem sejtve belépett egy olyan ország piacára, amelynek teljesen új volt a digitális világ, és ahol előtte évtizedekig cenzúra volt. A riport azonban nem foglalkozik azzal, hogy a Facebook munkatársai hogyan hagyhatták figyelmen kívül azoknak a posztoknak és álhíreknek az özönét, amelyek felszították a tüzet az etnikai tisztogatáshoz.
![Az etnikai tisztogatás elől több mint 700 ezer rohingya menekült el, ez az októberi fotó egy bangladesi menekülttáborban készült rohingya gyerekekről Az etnikai tisztogatás elől több mint 700 ezer rohingya menekült el, ez az októberi fotó egy bangladesi menekülttáborban készült rohingya gyerekekről](https://assets.4cdn.hu/kraken/7EHcixokXoqh1QGwqs.jpeg)
A lap korábban azt írta, ez volt az első példa, hogy egy diktatórikus hatalom a saját népessége ellen vesse be a Facebookon felvonultatható kommunikációs fegyvertárat. A délkelet-ázsiai országban, ahol a 20 milliós lakosság nagy része a Facebookkal azonosítja az internetet, több száz katona vett részt a rohingyák elleni trollkampányban. Az eredmény: idén októberig több mint 700 ezer rohingya menekült el az országból.
A jelentés javasolja, hogy a Facebook a jövőben jobban igyekezzen betartatni saját szabályzatát, átlátható adatokkal támassza alá, hol tart ebben a folyamatban, és lépjen kapcsolatba a mianmari civil társadalommal és tisztviselőkkel.
Álhír álhír hátán
A céget többen kritizálták, amiért a jelentést kedden, az amerikai félidős választás előestéjén tette közzé, hogy minél kevesebben figyeljenek fel rá, de a cég azt állítja, előre elkötelezte magát a dátum mellett. „Nagyon sokan dolgoznak a Facebooknál, akik régóta tudják már: a cégnek többet kellett volna tennie, hogy megakadályozza a közösségi oldallal való durva visszaélést Mianmarban” – mondta Matthew Smith a Fortify Rights emberi jogi szervezet munkatársa. Smith szerint nagyszerű, hogy a Facebook kiértékelte a helyzetet, de még fontosabb lenne, hogy elérjék valahogy a szabályszerű működést.
A Facebook hiába tett erőfeszítéseket, hogy megállítsa a hangulatkeltésre tökéletesen alkalmas álhírek terjedését, intézkedései egyes országokban csak még jobban elterjesztették a téves információkat, Sri Lankán sem sikerült megelőzni az álhírekkel összefüggő vallási erőszakot idén tavasszal.
További problémákat okozhat Mianmarban, hogy egyre népszerűbb az ugyancsak a Facebook leányvállalatai közé tartozó Whatsapp szolgáltatása, amelyet világszerte egyre nagyobb kedvvel vetnek be a választások befolyásolására, különösen azokban a fejlődő országokban, ahol a rendszert pártok, vallási csoportok is használják üzeneteik terjesztésére. Indiában a legutóbbi választásokon olyan WhatsApp-üzenetek is terjedtek, amelyek hamis információkat tartalmaztak, vagy kifejezetten a feszültség felszítását célozták.
![Rohingya menekült facebookozik egy átmeneti táborban Bangladesben Rohingya menekült facebookozik egy átmeneti táborban Bangladesben](https://assets.4cdn.hu/kraken/7EHcidITUT86WGLVs.jpeg)
Mianmarban egyelőre a Facebook is elég volt hozzá, hogy midennapossá váljanak a rohingyák elleni súlyos jogsértések. A közösségi oldal ugyan augusztusban megszüntette több fakenews-terjesztő katonai vezető hivatalos profilját is, de helyi emberi jogi szervezetek szerint nem tesz eleget azért, hogy ne szülessenek ezrével új hamis profilok.
A mianmari Alpha Computer Mandalay nevű technológiai cég vezetője szerint ugyanakkor az ország kormányának kellene küzdenie a digitális írástudatlanság ellen és az erőszak megelőzéséért. Ye Myat Thu szerint „a Facebook csak egy felület, egy termék. Ha nincs a Facebook, az emberek más platformot fognak használni.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
Népirtás a közösségi médiában
![Népirtás a közösségi médiában](https://assets.4cdn.hu/kraken/74a4SS92C3PymOWIs.jpeg)