A Facebook elismerte, hogy felelős a rohingyák elleni erőszakért

A Facebooknak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban, ahol tavaly augusztusban a hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. A Facebook felelősségét hétfőn Alex Warofka termékszabályozási igazgató ismerte el, miután a cég emberi jogi jelentést készíttetett az ügyben a Business for Social Responsibility (BSR) nevű San Franciscó-i vállalattal.

Warofka megígérte, a vállalat további erőket mozgósít, hogy fellépjen a mianmari Facebook-visszaélések ellen. A BSR jelentésében a Faceookot olyan színben tüntetik fel, mint ami nem volt tudatában saját romboló potenciáljának, és nem sokat tett, hogy fényt derítsen a jelenségre – írja a New York Times.

A jelentés részletesen beszámol arról, hogy a Facebook mit sem sejtve belépett egy olyan ország piacára, amelynek teljesen új volt a digitális világ, és ahol előtte évtizedekig cenzúra volt. A riport azonban nem foglalkozik azzal, hogy a Facebook munkatársai hogyan hagyhatták figyelmen kívül azoknak a posztoknak és álhíreknek az özönét, amelyek felszították a tüzet az etnikai tisztogatáshoz.

Az etnikai tisztogatás elől több mint 700 ezer rohingya menekült el, ez az októberi fotó egy bangladesi menekülttáborban készült rohingya gyerekekrőlFotó: Kazi Salahuddin Razu/NurPhoto

A lap korábban azt írta, ez volt az első példa, hogy egy diktatórikus hatalom a saját népessége ellen vesse be a Facebookon felvonultatható kommunikációs fegyvertárat. A délkelet-ázsiai országban, ahol a 20 milliós lakosság nagy része a Facebookkal azonosítja az internetet, több száz katona vett részt a rohingyák elleni trollkampányban.  Az eredmény: idén októberig több mint 700 ezer rohingya menekült el az országból.  

A jelentés javasolja, hogy a Facebook a jövőben jobban igyekezzen betartatni saját szabályzatát, átlátható adatokkal támassza alá, hol tart ebben a folyamatban, és lépjen kapcsolatba a mianmari civil társadalommal és tisztviselőkkel.

Álhír álhír hátán

A céget többen kritizálták, amiért a jelentést kedden, az amerikai félidős választás előestéjén tette közzé, hogy minél kevesebben figyeljenek fel rá, de a cég azt állítja, előre elkötelezte magát a dátum mellett. „Nagyon sokan dolgoznak a Facebooknál, akik régóta tudják már: a cégnek többet kellett volna tennie, hogy megakadályozza a közösségi oldallal való durva visszaélést Mianmarban” – mondta Matthew Smith a Fortify Rights emberi jogi szervezet munkatársa. Smith szerint nagyszerű, hogy a Facebook kiértékelte a helyzetet, de még fontosabb lenne, hogy elérjék valahogy a szabályszerű működést.

A Facebook hiába tett erőfeszítéseket, hogy megállítsa a hangulatkeltésre tökéletesen alkalmas álhírek terjedését, intézkedései egyes országokban csak még jobban elterjesztették a téves információkat, Sri Lankán sem sikerült megelőzni az álhírekkel összefüggő vallási erőszakot idén tavasszal. 

További problémákat okozhat Mianmarban, hogy egyre népszerűbb az ugyancsak a Facebook leányvállalatai közé tartozó Whatsapp szolgáltatása, amelyet világszerte egyre nagyobb kedvvel vetnek be a választások befolyásolására, különösen azokban a fejlődő országokban, ahol a rendszert pártok, vallási csoportok is használják üzeneteik terjesztésére. Indiában a legutóbbi választásokon olyan WhatsApp-üzenetek is terjedtek, amelyek hamis információkat tartalmaztak, vagy kifejezetten a feszültség felszítását célozták.

Rohingya menekült facebookozik egy átmeneti táborban BangladesbenFotó: Ahmed Salahuddin/NurPhoto

Mianmarban egyelőre a Facebook is elég volt hozzá, hogy midennapossá váljanak a rohingyák elleni súlyos jogsértések. A közösségi oldal ugyan augusztusban megszüntette több fakenews-terjesztő katonai vezető hivatalos profilját is, de helyi emberi jogi szervezetek szerint nem tesz eleget azért, hogy ne szülessenek ezrével új hamis profilok. 

A mianmari Alpha Computer Mandalay nevű technológiai cég vezetője szerint ugyanakkor az ország kormányának kellene küzdenie a digitális írástudatlanság ellen és az erőszak megelőzéséért. Ye Myat Thu szerint „a Facebook csak egy felület, egy termék. Ha nincs a Facebook, az emberek más platformot fognak használni.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kinyírhatják a Google Newst Európában

A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.