A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A spermiumszám mellett a baktériumok is fontos szerepet játszanak abban, hogy végül sikeres lesz-e a megtermékenyítés.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint ez termékenységi válsághoz vezethet, bár a Harvard szakértői szerint a mennyiségnél sokkal fontosabb a spermiumok minősége, amit azonban még nehezebb felmérni.
A társadalom összetétele miatt csak a termékenység 20 százalékos növelésével lehetne megállítani a népesség csökkenését, de hiába a családpolitika, ha a gyerekek jelentős része nem tervezetten érkezik.
A vásárláskor kapott, néha egyetlen termék esetén is 30-40 centis, a környezetre és az egészségre is ártalmas hőpapírszalagok egyszerűen kiválthatók lennének digitális nyugtákkal, de már az is sokat segítene, ha a kasszáknál még a kinyomtatás előtt jelezhetné a vásárló, hogy nem kéri a számlát.
A Celmatix gyógyszeres programja lelassítaná a petesejttartalékok kiürülését és a termékenység kitolásán túl a menopauzával összefüggő betegségek kialakulását is hátráltathatná. A klinikai vizsgálat jövőre indul, de ha sikeres lenne, a módszer nők millióinak életét változtathatná meg.
Egyre több nő és még annál is több férfi dönt úgy Magyarországon, hogy nem vállal gyereket. De míg a nőkön ezt gyakran számon kérik, a férfiak döntésének hátterét többnyire nem firtatják, és arról sem esik sok szó, hogy mit tehetnének azért, hogy több gyerek szülessen. Nemrég megjelent, hiánypótlónak szánt kötetében Tanács Eszter is csak az első kérdésre keresi a választ.
Korábban is ismert volt, hogy egyes vírusok a hereszövetbe is behatolnak és befolyásolják a spermatermelést. Amerikai kutatók ezt kimutatták az új koronavírusról is, amelynek infekciója ráadásul a pénisz egészséges vérellátását is befolyásolja.
A kutatók szerint a férfiak megtermékenyítő képessége és a hímivarsejtek száma nem arányosan viszonyul egymáshoz, ráadásul az apokaliptikus kutatások módszertanával is rengeteg probléma akad.
Az oltakozni igéről szóló korábbi cikkünkhöz hozzászólók elsöprő többsége azzal foglalkozik, hogy „létezik-e” a szó, esetleg azzal, hogy ha igen, milyen a stílusértéke. A szakmai kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy mit mond ez a jelenség a nyelv szerkezetéről, a nyelvtudás mibenlétéről, ha úgy tetszik: arról, hogy mi van a fejében annak, aki tud magyarul.
A hormonrendszert összezavaró vegyszerek legsúlyosabb hatása a spermiumszám folyamatos csökkenése, ami miatt 2045-re a legtöbb pár csak orvosi beavatkozással lesz képes gyereket csinálni – írja nemrég megjelent könyvében Shanna Swan, a Mount Sinai reprodukciós epidemiológusa.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
15 közép- és kelet-európai startup, köztük négy magyar cég mutatkozott be az EIT Health InnoStars Awards Demo Day online rendezvényén. Az innovátorok 25 ezer eurós finanszírozást jelentő fődíjért versengenek.
Miközben a csapból is az folyik, hogy a nők nem szülnek elég gyereket, a gyermektelen nők túlnyomó többsége nemcsak Magyarországon, nyugaton sem önszántából marad gyermektelen. A szülés többnyire a kedvezőtlen egyéni feltételek és a merev társadalmi normák miatt marad el.
Európában ott születik több gyermek, ahol rugalmasabban kezelik a gyermekvállalás és a munkaerő összeegyeztetését. Továbbá ahol a gyermeknevelésre nem úgy tekintenek, hogy az kizárólag az anya kompetenciája. Segítene-e Magyarországon, ha a holland, a francia vagy a svéd utat követné?