Olyan üzletbe vágott bele a Vidi, amiből nehéz lesz jól kijönnie

Szokatlanul őszinte közleményt adott ki a hét elején a Mol Vidi FC, amely a jövő héten veszi birtokba új stadionját. A létesítmény hasznosításával kapcsolatban is elárultak egysmást, így kicsit elkezdtünk utánaszámolni, és rossz híreink vannak a Vidi-drukkereknek. Ha nem ugrik meg drasztikusan a nézőszám, akkor veszteséges lehet az aréna bérlése a borsos jegyárak mellett is. 

A Mol Vidi FC tulajdonosa, a Fehérvár FC Kft. 5 plusz 5 évre veszi bérbe a székesfehérvári önkormányzattól az új Sóstói stadiont. Vagyis Székesfehérváron maradtak annál a modellnél, ami a többi vidéki városban is megszokott, ahol új stadion van (Debrecen, Szombathely, Miskolc), hogy az önkormányzat és/vagy az állam kezében marad a létesítmény hasznosítása, a csapat csak bérli azt. Az utóbbi években épült stadionok közül csak a budapesti Groupama Aréna esetében van az üzemeltetés is üzleti kézben, a LUSS Kft-nél. 

Ezt kellene megtölteni.Fotó: szekesfehervar.hu

A Vidi és az önkormányzat megállapodása értelmében a klub folyamatosan bérli a stadion mínusz első szintjén található öltözőket, konditermet, szertárt, rehabilitációs és orvosi helyiséget, a földszinten lévő üzlethelyiséget, múzeumot és jegypénztárt, az első és a második emeleten található irodákat. A pályát és a labdarúgó-mérkőzésekkel összefüggő kiszolgáló helyiségeket eseti jelleggel, meccsnapokon használják. De lássuk, mit fizetnek mindezért!

Hogyan érheti meg kibérelni egy 14 milliárdos stadiont?

A több mint 2200 négyzetméteres helyiségért havonta négyzetméterenként nettó 3000 forint bérleti díjat, mérkőzésenként még nettó négymillió forintot, illetve a jegy- és bérletbevétel tíz százalékát, valamint a stadionelnevezés bevételének 5 százalékát. Cserébe a karbantartás költségeiből is ki kell venni a részét a klubnak, a centerpálya karbantartásáról neki kell gondoskodnia, a rezsit pedig megfelezik az önkormányzattal. Az új aréna egyébként 14 200 férőhelyes, és 14 milliárd forintból épült fel. 

De lássuk, mi kellene ahhoz, hogy nyereséges legyen a Vidi számára a stadion. A havi nettó bérleti díj egy évre 79,2 millió forintot jelent, ehhez jön még az alkalmanként 4 milliós további díj, amely az utóbbi években megszokott 17 hazai bajnokival számolva még további 68 milliós kiadást jelenthet a klubnak. Emellett tegyük fel, hogy játszanak négy Magyar Kupa-meccset, és évente átlagosan négy nemzetközi mérkőzést (nem jutnak be minden évben a csoportkörbe, mint idén, de a selejtezőkkel ez az átlag összejöhet), ezek további 32 milliós költséget jelentenek. 

Vagyis számításaink szerint évente összesen majdnem 180 millió forintjába lehet a stadionbérlés a klubnak, ezt kellene elsősorban a jegybevételből kipótolni. Illetve mivel ez nettó összeg, ezért valójában 230 millió körüli bruttó jegybevételt kellene elérni. De mivel ennek 10 százalékára is ráteszi a kezét az önkormányzat, ezért célszerűbb 250 millióval számolni. Mi kellene ehhez?

1. Az, hogy az általunk feltételezett 25 lejátszott mérkőzésen átlagosan legyen 10 milliós bevétele a klubnak. Az MLSZ adatbázisában már elérhető az új stadion beosztása, a Vidi honlapjára pedig felkerültek a jegyárak, így nem olyan nehéz kalkulálni. A jegyek ára a kiemelt mérkőzésekre 2000-5500 forint között lesz a kedvezményektől (diák, nyugdíjas), illetve attól függően, hogy online vagy a helyszínen vásárolják-e meg. 

Úgy számolunk, hogy ha mind a 14 ezer jegyet eladják, akkor nagyjából 45 millió forint lehet a bevétele a klubnak (kézzel megszámoltuk a férőhelyeket minden egyes szektorban és felszoroztuk az oda vonatkozó átlagos jegyárral abból kiindulva, hogy fele-fele lesz az elővételes és a helyszíni vásárló). 

Vagyis első ránézésre elég lenne egy jó negyed ház minden meccsen ahhoz, hogy nullában legyen a Vidi, de ezzel átlagos kihasználtságot veszünk alapul, vagyis abból indulunk ki, hogy minden szektor negyedéig lesz tele. Ez azonban valószínűleg nem így lesz, hiszen a nézők először majd az olcsóbb helyeket foglalják el nagyobb arányban. 

Ráadásul nem lesz minden meccs kiemelt, a bajnokságban egy évben van legfeljebb hat-nyolc ilyen meccs, a többire olcsóbb jegyárakkal lehet kalkulálni. Persze mondhatjuk, hogy ha csak azon a pár kiemelt meccsen teltház van, az már behozza a teljes éves bevételt, de hosszabb távon nem lehet erre alapozni. Láthattuk egyrészt a többi új stadion esetében, milyen nehéz 10 ezer feletti nézőszámot elérni, másrészt látni fogjuk később, hogy a régi Vidi-arénában sem volt 7-8 ezer felett egyszer sem a látogatottság bajnoki meccseken. Az átadás után az első felbuzdulás hozhat néhány teltházas meccset is akár, de hosszabb távon meglepő lenne, ha rendszeresen lennének 10 ezer feletti számok akár a kiemelt bajnokikon is.  

Éppen ezért abból indulunk ki, hogy a 25 meccsen legalább 4000-5000 közötti nézőszámra lenne szükség ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a dolog. Ebben benne van, hogy például egy hétközi kupameccsen csak pár száz ember lézeng majd, viszont egy nemzetközi meccsen vagy bajnoki rangadón akár teltház is lehet.

Az utóbbi évek adatai alapján megnéztük, mikor volt utoljára ilyen nézőszáma a Vidinek. A csapat 2016 eleje óta a felcsúti Pancho Arénában játssza a meccseit, így az elmúlt évek nézőszáma nem biztos, hogy mérvadó, mert egyrészt utazniuk kell a szurkolóknak, másrészt sokkal kisebb stadionról beszélünk. Az mindenesetre árulkodó, hogy az utóbbi közel három szezonban összesen csak kétszer sikerült teltházat varázsolni Felcsútra, és az új stadionban még ez a 3700-as nézőszám is kevés lenne. 

A Videoton átlagnézőszáma az NB1-ben és a bajnoki eredményeGrafika: Sportérték

Ha az elmúlt évek átlagos nézőszámait vizsgáljuk, látszik, hogy már a költözés előtt sem érte el az említett 4-5 ezret Székesfehérváron, utoljára a 2011/12-es szezonban, vagyis hét éve volt négyezer felett az átlag. Ráadásul érdemes hozzátenni, hogy a régi Sóstói Stadionban még lényegesen alacsonyabb jegyárakról beszélhettünk, az áremelés miatt sokan elpártolhatnak. Persze biztos lesznek olyanok, akik majd az új, modern stadion miatt mennek ki, kérdés, hogy a két hatás kioltja-e egymást. 

Még egy dolgot vizsgáltunk meg: mennyi volt az elmúlt években a Fehérvár FC Kft. jegyárbevétele? Csak emlékeztetőül: évi 250 milliót kellene összeszedni, hogy nullára jöjjön ki a stadionbérlés, ha igazak a számításaink. 

A Fehérvár FC Kft. jegybevétele (millió forint)Grafika: Sportérték

Látható, hogy 2010 óta még csak meg sem közelítette ezt a 250 milliós határt a cég jegybevétele a nyilvánosan elérhető beszámolók szerint átlagosan alig az ötöde, 57,8 millió forint volt. Kiemelkedik a 2012-es év, ami valószínűleg annak tudható be, hogy 2012/13-ban az idei évhez hasonlóan az Európa Liga csoportkörében szerepelt a fehérvári klub, az onnan származó összeg pedig megdobhatta a bevételeket. 

Egy tétellel nem számoltunk, ami még megmentheti a Vidit: könnyen lehet, hogy eladják a stadion névhasználati jogát. A sajtóban arról lehetett olvasni, hogy a névadó szponzor Mol lehet arra is vevő, de erről egyelőre nincs megállapodás. Márpedig ott a szerződés hosszától függően akár több százmilliós is lehet a tétel, ami kipótolhatja a jegybevételeket még úgy is, hogy 5 százaléka az önkormányzaté a szerződés értelmében. De még ha a magasabb jegyárak miatt megduplázódik a csapat jegybevétele, akkor is évi 100-150 millióra lenne szükség a névadó szponzortól. 

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről! 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: