Az újévi fogadalmak 90 százaléka elbukik, sokszor már februárban

2019.01.01. · majom

Te is megfogadod, hogy január 1-jétől leszoksz a dohányzásról? Vagy inkább fogyni akarsz néhány kilót? Az új év első napja épp alkalmasnak tűnik, hogy elkezdd a régóta halogatott spórolást, belevágj egy új képzésbe, vagy rendezd évtizedek óta megromlott kapcsolatodat idősödő szüleiddel? A rossz hír: az újévi fogadalmakat tevők 90 százaléka elbukik – többnyire már februárban. A jó hír: vannak betartható fogadalmak is, és ezek is javíthatják az életminőséget.

Ki találta ki, hogy betarthatatlan fogadalmakkal rontsa el a bulit?

Az újévi fogadkozás szokása korántsem 20. századi őrület. Az ókori Babilonban szokás volt az év elején, vagyis március közepén, fogadkozni az isteneknek, hogy ki-ki lerója az adósságot, amit az óévben felhalmozott. Nagyszabású, 12 napos fesztivál, az Akitu-ünnep teremtett kereteket az újévi fogadalmaknak. Ennek akkoriban volt értelme is: az időjárási viszonyoknak és a folyók áradásának kiszolgáltatott népek tavasszal a bő termés reményében mindent megígértek, ami a csövön kifért.

Az ígérgetést a rómaiak is folytatták, ők Janus, a múltat és a jövőt is felügyelő kétarcú istenség előtt fogadkoztak. A rómaiak a babiloniaknál is magasabbra tették a lécet: apró ajándékokkal kedveskedtek a szeretteiknek, ellenségeiknek megbocsátottak, remélve, hogy jótéteményeiket Janus kellőképp megjutalmazza.

A partigyilkos John Wesley (George Romney olajfestménye)
photo_camera A partigyilkos John Wesley (George Romney olajfestménye) Fotó: National Portrait Gallery / Wikimedia Commons

A fesztiválból és az ünneplésből a kereszténység elterjedésével lett depresszív önmarcangolás. Az új év első napját a korai keresztények kiáltották ki a meditatív önvizsgálat legmegfelelőbb időpontjává. A protestánsoknak persze ez nem volt elég: a metodista egyház megalapítója, John Wesley anglikán lelkész a 18. század derekán külön liturgiát állított össze az új év első éjszakájára. A hívek imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, és minden erejükkel igyekeztek elterjeszteni az egyre népszerűbbé váló hedonista új évet köszöntő ünneplések alternatíváját.

Modern újévi elhasalások

Az újévi fogadkozás ősi szokását az Egyesült Államokban porolták le, a nagy gazdasági világválság idején. A válság előtt, az 1920-as évek elején az amerikaiaknak legfeljebb az ötöde próbált változtatni az új év hajnalán az életén. Mára az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa egyes országaiban az emberek mintegy fele fogadkozik évről-évre, hogy valamilyen fontos körülményén változtat. A túlnyomó többségük azonban elbukik, a fogadalmaknak ugyanis legfeljebb a 8-10 százalékát sikerül betartani. Egy-egy újévi ígéret átlagos élettartama mindössze 6 hét. Február közepére az újévi fogadalmak négyötöde a süllyesztőben végzi.

Legkevésbé az X generáció tagjai, vagyis a 40-60 éves korosztály tartja be a fogadalmait, de nem sokkal maradnak le tőlük a 60-80 évesek sem. A sikertelenség oka legtöbbször abban keresendő, hogy ez a két korosztály hajlamos a leginkább irreális célokat felállítani.

Nagyban hozzájárul a sikertelenséghez az is, ha valaki titokban fogadkozik. Az Y és a Z generáció azért is teljesít jobban az újévi ígéretek betartásában, mert jobban elkötelezi magát azzal, hogy vállalását megosztja a közösségi oldalakon a szűkebb-tágabb környezetével. A fiatalabbaknak a vállalásokat felügyelő alkalmazások is segítenek a megvalósításban. A fogadkozók közel harmada ugyanis menet közben felejti el számon tartani az elért eredményeit, míg a negyedük az egész fogadalomról, úgy, ahogy van, megfeledkezik. A vállalások teljesítését az is hátráltatja, ha valaki túl sok mindent akar egyszerre megváltoztatni.

Hogy lehet eredményesebben fogadkozni?

A témával foglalkozó pszichológusok éppen ezért fokozatosságot javasolnak: a fogadkozást apró, könnyen teljesíthető tételekkel érdemes kezdeni. Például olyasmivel, hogy étkezés közben nem nézek a telefonomra vagy a számítógépemre, helyette beszélgetek az ebédlőasztalnál. Az efféle apróságokhoz érdemes nagyon szigorúan ragaszkodni. Az apró változások idővel növelik az önbizalmat, ami segít a nagyobb lépéseket is megtenni. A nagyobb kihívásokat, például a számítógépezés napi időtartamának a felezését csak ezután, és ekkor is csak folyamatos önjutalmazás mellett érdemes felállítani.