1. A Merzse-mocsár környéke

A fővárosi madárfauna igazi kincseket is rejt az egyre népesebb madárleső közönség legnagyobb örömére. Az egyik legértékesebb vizes élőhelyünk, a XVII. kerületi Merzse-mocsár környékén „elképesztő madarak kerülnek elő” Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője szerint: március közepén kb. húsz daru szállt le itt, de az észak-atlanti térségből származó halfarkast is láttak már madarászok a környéken. Fekete gólya, haris (a 2016-os év madara), vörösfejű gébics és sasok is előfordultak már a mocsárnál, igaz, a főváros más területein is.

2. Apáthy-szikla

Fontos megfigyelőhely, különösen szeptember-októberben a II. kerületi Apáthy-szikla, ahol rendszeres vendég a környező országok magas hegységeiből érkező havasi szürkebegy, amely szeret nálunk telelni. Szintén magas hegyeket kedvel a hajnalmadár, amely akár ezer kilométernél is többet repül, hogy aztán a budai társasházak fölé emelkedő szikla környékén töltse az időt.

3. Gellért-hegy

A madarászok számára vonzó helyszín még a Gellérthegy, ahol az ősz első felében különleges füzikék csatlakoznak a cinege- és királykacsapatokhoz. Sokan közülük Északkelet-Kínából vagy Kamcsatkáról zarándokolnak egészen idáig.

4. Margit-sziget, Rákospalota, Népliget

Ahogy képaláírásainkból is láthatják, a Margit-sziget is háborítatlan élőhely néhány madárfaj számára, de találkozhatunk különlegességekkel a Rákospalotai temetőnél, a Rákos-patak mentén, sőt a Pólus Center és az Asia Center körüli nagy, beépítetlen mezők környékén is. Azt, hogy különleges madarak szinte bárhol feltűnhetnek a fővárosban, jól mutatja, hogy 2015 Szilveszterén a Népligetben került elő egy Magyarországon új faj, egy Naumann-rigó.

5. Óbudai-sziget, Soroksár, Tétényi-fennsík

További madártani látnivalókkal kecsegtet még Budapesten az Óbudai-sziget csúcsa, a soroksári Duna-ág (illetve a Duna-part többi, háborítatlanabb szakasza), a Tétényi-fennsík, illetve a Megyeri híd pesti végénél kialakult-kialakított több hektárnyi homoki élőhely, amely jellegét tekintve a Belső-Kiskunság homokvidékét idézi meg. Az MME munkatársa azt javasolja az érdeklődőknek, hogy forduljanak bizalommal az egyesülethez, amely rendszeresen szervez előadásokat, túrákat, madárgyűrűzéseket és egyéb programokat. Idén a lakosság segítségét kérték a fülesbagoly-számláláshoz, és Budapestről is érkezett adat.

Összességében tudni kell azonban, hogy míg van olyan botanikai érték, amely csak Budapesten fordul elő, madárvilágát tekintve a főváros nem számít különlegesnek. Leginkább erdőlakó fajok tesznek látogatást, különösen igaz ez az énekesmadarakra. Egyes fajok esetében Pest és Buda úgy viszonyul egymáshoz, mint ég és föld, vagy mint Kaposvár és Eger. A budai mészkősziklák közelsége más fajokat vonz, mint az helyenként alföldies-mocsaras Pest, ahol például hiába keresnénk fészkelő bajszos sármányt. A fővárosban fellelhető madarak nagy része azonban – mindennapi maradaink – nem specializálódnak így.

A fővárosi madárfaunáról szól korábbi képsorozatunk is:

Itt pedig a híres gemenci fekete gólya, Tóbiás életébe kapunk betekintést:

Itt pedig a nagy kócsag, ami a múlt század elejére csaknem teljesen kihalt Magyarországon: