Mit művelsz a kutyáddal, amikor túleteted?

A túlsúlyos kutyák nagyobb valószínűséggel élnek rövid ideig, mint ideális testtömeggel rendelkező társaik – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Liverpooli Egyetem és a Mars globális nagyvállalat állateledelgyártó üzletágának WALTHAM Kisállat-táplálkozási Központja végzett el. 

A tanulmány kiemelt jelentőségét az adja, hogy először igazolta társként tartott kutyák esetében az elhízás káros következményeit. Korábban laboratóriumi körülmények között tartott labrador retrievereknél támasztották alá, hogy a túlsúlyosság az emberekhez hasonlóan kutyáknál is lerövidítheti a várható élettartamot, és hajlamosabbá tehet bizonyos betegségekre. Macskák esetében is ismert egy ausztrál kutatás, amelyben házikedvencként élő macskáknál mutatták ki a túlsúly káros hatásait. Ám a kutyák esetében sokáig nyitott kérdés maradt, hogy a labradoroknál tapasztalt eredmények érvényesek-e más fajtákra is, főleg, ha azokat nem munkakutyaként, hanem hobbiállatként tartják. 

Szigorú értelemben véve egészen mostanáig nem mondhattuk tudományosan igazoltnak, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. 

Az ölebek életét inkább megrövidítette az elhízás

A Journal of Veterinary Internal Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői több mint ötvenezer kutya állatorvosi adatbázisban regisztrált adatait összesítették 12 népszerű fajtából. Statisztikai módszerekkel fajtánként kerestek összefüggést a túlsúly és a várható élettartam között. 

Az összes vizsgált fajta esetében kimutatták a túlsúlyosság negatív hatásait, és az is kiderült, hogy a legnagyobb különbség éppen a legkisebb fajtáknál mutatkozik: míg a német juhászkutya esetében a kanok várható élettartama közti különbség mindössze öt hónap volt a túlsúlyos és normál csoport között, addig a yorkshire terrierek esetében két év és hat hónap – az elhízott kutyák rovására. Az nem derült ki a tanulmányból, hogy ennek a fajták és méretek közti különbségnek pontosan mi lehet az oka, ám arra felhívja a figyelmet, hogy az egyébként is sokszor öleb életmódot folytató kistestű kutyák esetében kiemelten fontos lehet a körültekintő, átgondolt táplálás – ami nem egyenlő a túletetéssel.

A kutatás vizsgálati köre arra sem terjedt ki, hogy valóban a kiegyensúlyozatlan, rendszertelen és nem megfelelően szabályozott táplálkozás áll-e a gyakori elhízás hátterében. Ugyanakkor egy városi állattartást segíteni szándékozó kezdeményezés  felmérése szerint a tulajdonosok 54 százaléka mindig vagy legalábbis gyakran megeteti kutyáját, ha az kunyerál, míg 22 százalékuk azért hajlamos túletetni kutyáját vagy macskáját, hogy boldoggá tegye.

A tanulmány egyik szerzője, Alex German, a Liverpooli Egyetem kisállatgyógyászat-professzora szerint „a tulajdonosok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy kutyájuk túlsúlyos, és sokan nem ismerik az elhízás egészségre gyakorolt hatását. Feltehetőleg nem tudják, hogy az állat túlsúlya olyan problémákhoz vezethet, mint az ízületi károsodás, légzési nehézségek, bizonyos típusú rákok, és összességében is rontja az életminőséget” – mindez pedig jelentősen meghatározhatja a vérható élethosszát.

Sok tulajdonos szemében az etetés, különösen az ízletes asztali maradékok és falatkák osztogatása a kisállat iránt érzett szeretet kimutatásának legfőbb módja. Pedig ha megfontoltak lennének azzal kapcsolatban, hogy mit adnak enni a kutyájuknak, sokat tehetnének azért, hogy formában maradhasson, és még sok évig velük lehessen. Némiképp aggasztó, hogy becslések szerint kb. ötből egy kisállat-tulajdonos méri folyamatosan, hogy mennyit ad enni az állatának, míg a többiek (87 százalék) egyszerűen csak megsaccolják, hogy szerintük mennyi táplálékra van szüksége – mondta a professzor.

A Statista adatai szerint 2017-ben 126,2 millió amerikai háztartásra jutott 89,7 millió kutya, miközben 2000-ben még csak 68 millió élt belőlük. Magyarországon 2017-ben 2,05 millió kutya élt a FEDIAF iparági szövetség felmérése szerint, míg a KSH adatai szerint 2016-ban 4,02 millió háztartás volt. Az emberek nyilvánvalóan szeretik kutyáikat, de egyre több szakértő világít rá, hogy ez a szeretet nem minden esetben tudatos, és akár az állatok jólétét is veszélyeztetheti. A kisállatelhízás gyakorisága határozott növekedést mutat, jelenlegi becslések szerint az amerikai kutyák és macskák egyharmada túlsúlyos. 

A kutatás részletei és korlátai

Az itt bemutatott kutatás úgynevezett retrospektív megfigyelésen alapuló kohorsz tanulmány, ami azt jelenti, hogy egy hosszabb időszakban (jelen esetben 1994 áprilisa és 2015 szeptembere között) gyűjtött adatok utólagos statisztikai elemzéséből vonnak le következtetéseket és hasonlítják össze a különböző csoportokat (amelyeket kohorsznak neveznek) – ezúttal a normál testalkatú és a túlsúlyos kutyákat.

Hogy a lehetséges statisztikai hibákat elkerüljék vagy legalább minimalizálják, a hatalmas adatbázist több szűrőn keresztül szűkítették, illetve rendszerezték. A vizsgálatba így végül az összesen több mint egymillió kutyából 50 787 egyed került be, amelyek 12 népszerű fajtát képviseltek, és mind ivartalanítva voltak. A vizsgált kutyák mind az állatorvosi vizitjeik során kerültek be az adatbázisba. A konkrét kutatási kérdések megválaszolásához figyelembe vették az állatok demográfiai adatait (például fajta, ivar, születési dátum), geográfiai adatokat a tulajdonosok irányítószáma alapján (mivel egyéb személyes adatok adatvédelmi okokból nem kerülhettek bele a vizsgálatba), valamint az állatorvosi kezelés során felvett adatokat, illetve az állat elhalálozásának időpontját, ha az ismert volt. Ez a hatalmas adatmennyiség annak köszönhető, hogy az adatok a világ legnagyobb állatorvosi szervezetétől, a több mint 1000 egyedi állatkórházat működtető BANFIELD Állatkórházaktól származtak. 

A rengeteg adat és az alapos szűrések ellenére a kutatás eredményeinek vannak bizonyos korlátjai, amelyekre maguk a kutatók is felhívták a figyelmet cikkükben. A statisztikai kiegyenlítettség igénye miatt csak 12 gyakori fajta adatait vették figyelembe, és ezen belül is csak ivartalanított állatokat vizsgáltak, mivel az ivaros állatok jóval ritkábban szerepeltek az adatbázisban. 

Ezek alapján felmerülhet, hogy az eredmények nem feltétlenül igazak más csoportokra, tehát más fajtákra vagy ivaros állatokra. Mivel azonban az összes vizsgált fajta esetében tapasztalták az elhízás negatív hatását, és a kiválasztott fajták testméretben is széles skálát öleltek fel, nagyon valószínű, hogy a megfigyelés minden kutyára általánosítható. Az ivaros állatok esetében nem ilyen egyértelmű az általánosíthatóság, így ez a kérdés mindenképpen további kutatásokat igényel.

Hogyan csináld? Tippek az etológustól

Az egészséges testsúly fenntartásának kulcsa is a megelőzés, mivel az sokkal egyszerűbb, mint a kezelés. Az elhízást úgy lehet megelőzni, ha időben észrevesszük, ezen kívül pedig van pár egyszerű lépés, amelyeket érdemes megtenni az egészséges testsúly megőrzése érdekében:

1. Egyeztess állatorvosoddal kutyád ideális testsúlyáról – az állatorvos segíthet a napi ételadag beállításában és a kutya életkorához való igazításában is.

2. Ügyelj rá, hogy a kutya eleget mozogjon – a mozgásigény függ a testmérettől és fajtától is.

3. Mellőzd az asztali maradékokat – főleg, hogy nem minden emberi étel ehető a kutyáknak.

4. Folyamatosan kövesd kutyád testsúlyát, mérd is, ha kell – ugyanis apró testsúlykülönbségek is komoly hatással lehetnek az egészségre, főleg kisebb testű kutyáknál. 

A szerző az ELTE Etológia Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Korábbi írásáért ide kattintson:

További kapcsolódó cikkek:

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.