Egy indiai férfi arra készül, hogy beperli saját szüleit, amiért a világra hozták

A mumbai Raphael Samuel elégtételt szeretne venni az őt ért sérelmeken: a 27 éves férfi saját szüleit tevezi beperelni, amiért erőszakkal, a beleegyezése nélkül a világra kényszerítették. 

Bár rossz viccnek tűnik az egész, akár még komolyan is lehet venni, mivel Samuel érveit egy 20. századi filozófiai irányzatra, az antinatalizmusra építi. Mint azt a Brut India nevű bulvárvideó-oldalnak állszakállban és napszemüvegben elmondta, szereti a szüleit, de ez mit sem von le abból, hogy azok a saját szórakoztatásukra, önzésből hívták életre. Ezzel pedig, ahogy az Samuel a brit Guardiannak adott interjújából kiderül, szerinte elrabolták és rabszolgasorba kényszerítették. 

Samuel leginkább azt az egyébként egyre szélesebb rétegek által hangsúlyozott  alapvetést fogalmazza meg, hogy a gyermek nem a szülő tulajdona, amire egyébként gyermekvédő szervezetek, sőt, az Európa Tanács is felhívja újabban a figyelmet.

Vagyis: a nem is olyan rég még általánosan elfogadott tradicionális nevelési elvekkel ellentétben egy szülő egyáltalán nem tehet a gyermekével, amit akar, és nem nevelheti úgy, ahogy kedve tartja. Ennél azonban Samuel jó pár lépéssel tovább megy. Szerinte a gyerekeknek alanyi jogon járna pénzbeli kártérítés, amiért akaratuk ellenére a világra kényszerítették őket.

Elméletből gyakorlat?

Akármekkora médiahacknek tűnik is, Raphael Samuel érvelésének, vagy legalábbis annak egy részének komoly filozófiai háttere van, kortárs filozófusok ugyanis masszív munkaórákat áldoztak a vonatkozó tételek kidolgozására. Negatív etikája 1980-as évekbeli papírra vetésekor Julio Cabrera Brazíliában élő argentín filozófus az elsők között kezdte pedzegetni, hogy az emberi élet alapjaiban negatív. 

Ezt a következtetést Cabrera abból szűrte le, hogy az élettel elkerülhetetlenül együtt járnak olyan tényezők, mint a veszteség, a nélkülözés, a fájdalom, a konfliktusok, a törékenység, a betegségek, a korosodás, valamint a halál. Cabrera szerint bármilyen pozitívum legfeljebb előbbiek enyhítésére, az előbbiekre adott válaszul jelenik meg. Cabrera morális szempontból épp annyira problémásnak nyilvánította a szaporodást, amely miatt az utódok állandó küzdésre kényszerülnek, mint azt, hogy az emberek – mint mondta, a korábban általánosan elfogadott megerősítő etika miatt – elítélik azok döntését, akik tudatosan nem vállalnak gyermekeket, netán öngyilkosságba menekülnek a létezésből.

Cabrera érvei világszerte táptalajra találtak. David Benatar dél-afrikai filozófus 2006-ban egy egész könyvet írt arról, hogy szerinte milyen helyrehozhatatlan károkat okoz a szaporodás. Még ha ezzel a legtöbben nem is értenek egyet, annyi bizonyos, hogy az antinatalisták és a szaporodáspártiak között kirobbant vitára a világ legelitebb szellemi műhelyeiben, így Oxfordban is nyitottnak mutatkoztak

Lábjegyzet

A legfontosabb eldöntendő kérdés továbbra is az marad, hogy vajon maguk az N7321-es aszteroida lakói túlélték-e a Föld pusztulását.

Utópörgés

Szakmailag felelősen napi három temetésnél többet egyszerűen nem lehet elvállalni, még kőszínházi múlttal sem, ez egyszerűen szívtelen és etikátlan, nincs az az isten, hogy huszonnégy órán belül négy teljesen különböző ember mélyen átélt gyászát át tudd engedni magadon.