Mit veszítünk szem elől, ha a magyarországi erdők sorsáról kizárólag az erdőgazdálkodás által kijelölt kereteken belül vitázunk? Ha pedig a tömeges nyomás nem működik, elgondolható-e a legális tiltakozáson túli közvetlen cselekvés, és mit mondhatunk ennek morális igazolhatóságáról?
Ryan Holiday amerikai marketinges magyarul frissen megjelent besztszellere azt ígéri, hogy az igazságosság sztoikus erényén keresztül segít egy jobb és teljesebb élet elérésében. Hogy erre jó-e, az kérdés, de az biztos, hogy a sztoikusokhoz nincs sok köze a kötetnek, cserébe van benne baseballjátékos, több amerikai elnök és polgárjogi harcos is.
Milyen etikai alapon ítéljük meg a halak szenvedését, az ökoszisztémák átalakítását, magát a rekreációs horgászatot? Okozhatunk-e szenvedést egy élőlénynek pusztán azért, hogy magunkat szórakoztassuk? Aki válaszol: Bárdos Dániel filozófus, aki maga is horgászik.
Milyen az a koreográfia, amit nem emberekre, hanem tárgyakra és terekre írtak, de beengedi akár az embert is, hadd csináljon, amit akar? William Forsythe kiállításán kiderül.
Polányi Mihály a fizika és a művészet eszközeivel igyekezett feltárni a korrupciómentes kormányzás és a társadalmi rend alapvonalait, és a tudós úttörő látomásai – a gazdasági gépektől az első közgazdasági oktatófilmig – ma is iránytűként szolgálhatnak a demokratikus építkezésben.
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
A terepi környezetfilozófia alaptézise szerint az etikai felelősségérzet nem pusztán racionális döntés eredménye, hanem nagyrészt azon múlik, hogy mi az, ami egyáltalán a világunk részévé válik, ami számít nekünk, és amihez képesek vagyunk érzelmi kötődést kialakítani.
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
Egy San Franciscó-i luxusvillában tartottak világvége-konferenciát a techvilág befolyásos alakjai. Erre szerintük azért volt szükség, mert a nagy cégeket (OpenAI, Google) csak addig érdekelték a féktelenül fejlődő AI veszélyei, amíg el nem kezdtek profitálni belőle.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Mi történik, ha a kódom felét a ChatGPT írja? Jó ötlet mindent a generatív MI-re bízni? Mit jelent ez a nem nyílt forráskódú szoftverek nyelvére fordítva? A HunCERT szerdai kiberbiztonsági meetupján több volt a kérdés, mint a válasz.
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.