Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Mi történik, ha a kódom felét a ChatGPT írja? Jó ötlet mindent a generatív MI-re bízni? Mit jelent ez a nem nyílt forráskódú szoftverek nyelvére fordítva? A HunCERT szerdai kiberbiztonsági meetupján több volt a kérdés, mint a válasz.
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Száz éve, 1924-ben született a tudományfilozófus, aki előszeretettel jellemezte magát az áltudományok védelmezőjeként, a tudományos módszer ellenségeként, miközben visszafordíthatatlanul átalakította a tudományfilozófia történetét és módszerét.
Amikor egy társuk elpusztul, a különböző állatok – a csimpánztól az elefánton át a szürkelúdig – különbözőképpen reagálnak rá. De ez vajon azt is jelenti, hogy képesek a gyászra, vagy az csak az ember sajátja?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Önmagunk szabadságát megismerni, kivívni és megvalósítani csak szenvedély, és nem a közhelyhalmazokat köröztető észszerű diskurzusok által által vagyunk képesek – írja Tóth Olivér István filozófus Kemény Lili regényéről, a Nemről.
Kóklerek, szélhámosok, mágusok, vagy a modern tudomány előfutárai? Az alkimisták évszázadokig, sőt évezredekig próbálták megfejteni a bölcsek köve, az aranycsinálás vagy a homunkulusz titkát. De vajon mire jutottak, és hol tartana a világ nélkülük?
Atoosa Kasirzadeh mesterséges intelligenciával foglalkozó filozófussal a Sziget Fesztiválon tartott előadása után beszéltünk az európai AI-szabályozásról, a technológia jövőjéről és egzisztenciális kockázatokról.
Milyen folyamatok vezethetnek a republikánus elnökjelölt újraválasztásához, mi a helyzet az USA-ban a woke mozgalommal, a szólásszabadsággal, és mit akar vajon Elon Musk és Peter Thiel? Aki válaszol: Miklósi Zoltán politikai filozófus, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója.
Jön? Megy? Eltűnik? Előttünk van a múlt vagy mögöttünk? Miért fentről lefelé rajzoljuk a családfát? Az, ahogyan beszélünk az időről, többet árul el rólunk, mint magáról az időről – ami lehet, hogy nem is létezik.