Az ezredforduló környékének egyik legnagyobb hatású amerikai filozófusa nemcsak az akadémiai közösség felé nyitott, de arra is rámutatott, hogy a filozófiai kérdések nem egymástól elszigetelt absztrakt problémák, hanem mindennapi életünk részei. Április 19-én, 82 éves korában hunyt el.
A görög filozófusoktól mindenki elvárta, hogy 60 éves koruk felett is szellemi képességeik teljes birtokában legyenek, de a rómaiaknál már gyakoribb volt a mára tömegeket érintő időskori kognitív hanyatlás, derül ki egy friss kutatásból.
Létezhet-e egyszerre többfajta igazság? Miért versenyezhet 2024-ben az USA elnökségéért két hülyén viselkedő öregember? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Pléh Csaba akadémikussal, kognitív kutatóval Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense beszélget.
Geoffroy de Lagasnerie könyve vakmerő családellenes manifesztum: a szerző szerint a családi viszonyok szükségszerűen a boldogtalanság forrásai, és a boldogság kulcsát a baráti kapcsolatok jelentik – akár szexszel, akár anélkül.
A természetet nemcsak béke és harmónia jellemzi, hanem együtt jár vele a küzdelem, a pusztulás és a kihalás is. Ha feltétel nélkül védjük a természetet, a gonoszságát is védenünk kell. De mit kezdjünk ezek fényében Darwinnal vagy a vegetarianizmussal?
A tudatosság a filozófia és az agykutatás egyik legrégebbi rejtélye, de mibenlétére egyik tudományágnak sem sikerült megnyugtató magyarázatot adnia. Tényleg babona lenne a tudat, és ha nem babona, akkor ez azt jelenti, hogy van lelkünk?
Sam Altman, az OpenAI nemrég kirúgott vezére szerint a ChatGPT mögött álló modellek további áttörés nélkül nem vezetnek el az általános mesterséges intelligenciához vagy a szuperintelligenciához. Az MTA múlt heti konferenciáján részt vevő filozófusok is amellett érveltek, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz.
Az „önző” géntől az „okos és ravasz” covidvíruson át az „ágy alatt rejtőző” mumusig bármit hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, ami bizonytalanságban tart bennünket. Miért?
Valódi szabadságra csak szabad államban van lehetőség. A szabad állam megteremtéséhez pedig szabad emberek kellenek, akik nem rejtett módon, hanem nyíltan gyakorolják a szabadság kultúráját.
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lehetnek-e kötelességeink még nem létező emberek felé? Tehetünk-e rosszat valakivel anélkül, hogy ártanánk neki? Most induló, filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában jövő nemzedékekkel szembeni kötelezettségeinket vizsgáljuk.
A modern világban nem lehet boldognak lenni. Ebben a világban már nincs szerelem, szépség és fájdalom sem; nincs semmi, ami megmenthetné az embert az elkerülhetetlen kiégéstől – írja a koreai-német filozófus magyarul frissen megjelent könyvében.
A gólem, az ember által létrehozott gondolkodó szolga a 16. században keletkezett, a 20. században lett belőle popkulturális ikon, és nagyon úgy tűnik, hogy korunkban valósággá válik. De mi történik, ha a gólem fellázad az ember ellen?
Miközben egyre több időt töltünk azzal, hogy olyan tartalmakat fogyasztunk, amelyekre csak a következő, vonzóbb tartalom megjelenéséig figyelünk, elfelejtünk embernek lenni – írja Justin E. H. Smith legújabb, Az internet nem az, aminek hiszed című könyvében.
Vajon ténylegesen halljuk a csendet, vagy csak a hangok hiányából következtetünk rá? Évszázados filozófiai vita, de egy friss kutatásban igyekeztek pontot tenni az ügy végére.