A kivándorlók 5-8 év után állampolgárságot szereznek, és már nem jönnek haza
Február végén tette közzé az Eurostat a 2022-re vonatkozó állampolgársági statisztikákat. A legtöbb új európai polgár Marokkóból, Szíriából és Albániából származik, és leginkább Spanyolország, Németország, valamint Olaszország fogadta be őket. Hazánkban a honosítás évente alig 2-3 ezer főt érint, miközben nagyjából 200-250 ezer külföldi él az országban. Eközben európai polgárok milliói élnek Nyugat-Európában, akik 5-8 év után rendszerint új állampolgárságot is szereznek, és már nem nagyon térnek haza.
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? Miért van kevés kínai származású magyar állampolgár, és miért van sok vietnámi? Miért kiugrók a román ki- és bevándorlási számok, kik azok, akik Romániában kezdenek új életet? Mitől magas a honosítási ráta Svédországban? És vajon mennyibe kerül itthon a honosítás?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlásról, és hogy kik azok, akik az Európai Unió tagállamaiban állampolgárságot szerezhetnek. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is: