Magyar kutatók speciális idegsejtkutatásokkal eredtek az állati és emberi intelligencia nyomába
Számítógépes modellek, vagy a gépi (mély)tanulással operáló mesterségesintelligencia-alkalmazások műküdésének vizsgálata helyett hús-vér élőlények idegsejthálózatainak működési mechanizmusaira volt kíváncsi az a magyar és német kutatókból álló csoport, amely a PNAS amerikai tudományos folyóiratban január 29-én publikálta eredményeit.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján közzétett beszámoló szerint a kutatók a frankfurti Ernst Strüngmann Idegtudományi Intézet laboratóriumában végzett majomkísérletek eredményeit értékelve jutottak arra, hogy „a szomszédos idegsejtek aktivitásainak összehangoltsága (korrelációja) jobban függ a látott képektől, ha az állat olyasmit lát, ami korábbi tapasztalatai alapján számára érdekes lehet”. Ha viszont nincs ilyesmi a képen, akkor az idegsejtek aktivitásának összehangoltsága függetlenné válik a látottaktól.
Matematikai elvek és a biológiai működés
A beszámoló szerint mivel az idegi összehangoltság változása egyértelműen a látott kép tartalmától, mélyebb szerkezetétől függött, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy itt az információ a „szokott” iránnyal ellentétesen is áramlik.
„Vagyis az agy magasabb feldolgozási szintjei visszajeleznek az alacsonyabb szintek felé arról, hogy az állat mit tart fontosnak a világból – az agy tehát egyfajta belső modellhez viszonyítva érzékeli a külvilágot”.
A kutatók úgy vélik, egy ilyen rendszer a korábban tanult szabályosságokat az érzékelés legkorábbi szakaszaiban is képes felhasználni, hatékonyan kezelve a megfigyelés bizonytalanságát. A majom idegsejtjei tehát, álljtják a kutatók, „árulkodnak arról, hogy mely matematikai elvek azok, melyek a biológiai intelligencia alapját képezik”.
Majmok és egerek
A tanulmány egyik szerzője, az MTA honlapjának nyilatkozó Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a kutatás folytatásáról is beszámolt. A kísérletsorozatban egerek és majmok látásának agyi folyamatait vizsgálják, kihasználva azt, hogy a majmok látása közelebb áll az emberi érzékeléshez, ugyanakkor az egerek betanítása könnyebb, és részletesebb vizsgálatok (egyebek mellett optogenetikai mérések) is végezhetők rajtuk.
Orbán szerint az eredmények az agy működésének jobb megértése mellett a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segíthetnek. A most elérhető technológiák hatékonysága ugyanis nagyon meggyőző, és a kutatók már látják a fejlődés lehetséges elvi irányait. Orbán és kutatótársainak vizsgálataiból pedig úgy tűnik, hogy az agy már kitaposott néhány ösvényt, melyeken a technológia csak most teszi meg az első lépéseket.
A kutatóval készült podcast-beszélgetés itt hallgatható meg.
(forrás: MTA)
Intelligenciakutatásokról az alábbi cikkeinkben írtunk korábban: