Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?
Ez Magyarország átlagos középhőmérsékleti íve 1850-tól 2023-ig Ed Hawkins klímakutató vizualizációja szerint. A színes csíkok mögött az egyre forróbb nyarak, a súlyosbodó aszályok és villámárvizek, de még az egyre tovább élő kullancsok is felsejlenek.
A párás levegőben hiába izzad az ember, nem hűl a test. A nemrég végzett emberkísérletekből kiderült, hogy az eddig elfogadott 35 fokos nedves hőmérséklet (WBT) helyett mindössze 31 fokot bír a szervezet anélkül, hogy kibillenjen a testhőmérséklet, ami hőgutához vagy halálhoz vezethet. Ahogy nő az életkor, úgy romlik a helyzet.
A betegség akár a legvégső fázisig tünetmentes maradhat, és az elmúlt években több rejtélyes halálesetért felelt. Elsősorban a meleg területeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat érintheti a járvány.
A titokzatos fehérje, a HSF1 szerepet játszik az öregedésben és neurodegeneratív betegségek kialakulásában is, derült ki Barna János genetikus kutató előadásából a márciusi Budapest Science Meetupon.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.