Egy magyar férfi 50 éve lefagyasztotta négy kos spermáját, most kisbárányok születtek belőle

2019.03.20. · tudomány

A Sydney-i Egyetem kutatói kiolvasztották az 1959-ben született, Sir Freddie névre hallgató kos és három fajtársa 1968-ban lefagyasztott spermáját, aztán nekiálltak 56 nőstény merinó juh mesterséges megtermékenyítésének, és közülük 34-en meg is termékenyültek.

A megszületett kisbárányok az előző század közepén élő merinó juhok külső jegyeit hordozzák: akkoriban a bőrterület maximalizálása volt a legfontosabb, a minél több gyapjú érdekében kialakult testi gyűrődések viszont a későbbi tenyésztés során háttérbe szorultak, mivel nehezebb volt nyírni őket, és a legyek is előbb betámadták a dús gyapjat.

Argentin merinó juh a palermói agrárkiállításon, 1924-ben
photo_camera Argentin merinó juh a palermói agrárkiállításon, 1924-ben Fotó: JACQUES BOYER/Roger-Viollet

Az ereklyének számító (a kutatók szerint a világon a legrégibb, még működőképes) spermát mínusz 196 Celsius-fokon tárolták nagy folyékonynitrogén-tartályokban, és az in vitro vizsgálatok során meggyőződtek arról, hogy a sperma életképes. „Az a hihetetlen ebben az egészben, hogy semmi különbséget nem találtunk az 50 és az 1 éve lefagyasztott spermaminták között” – mondta az egyetem híroldalának a kutatásban részt vevő Jessica Rickard. Amikor 19 kos egy éve lefagyasztott spermájával próbáltak 1048 anyajuhot megtermékenyíteni, 618 egyednél jártak sikerrel – így az ötvenéves sperma 61 százalékos, az egyéves pedig 59 százalékos sikert ért el.

Rickard kutatótársa, Simon de Graaf szerint a szaporodásbiológiában elért egyértelmű áttörés mellett a projekt genetikai aspektusa is nagyon izgalmas: „most már meg tudjuk nézni, milyen genetikai fejlődésen ment keresztül a gyapjúipar az elmúlt ötven év fajnemesítése során. Ez idő alatt próbáltunk létrehozni minél jobb, minél termékenyebb juhokat.”

Merinó juhok a francia Provence-ban
photo_camera Merinó juhok a francia Provence-ban Fotó: Michel Gunther/Biosphoto

Salamon István ódáját zengik

Amikor egy Dr. Steven Salamon néven bemutatkozó férfi 1958-ban munkát keresve besétált a Sydney-i Egyetem állattenyésztési osztályának vezetőjéhez, egyből nagy dilemma elé állította. Salamon ugyan kimagasló tudományos eredményeket, kiváló szakértelmet tudott felmutatni, de kelet-európai akcentusa gyanús volt az orosz kémektől hemzsegő hidegháborús hangulatban. Az egyetem kutatója mégis beadta a derekát, mivel Salamon olyat tudott, ami a Nyugat előtt még szinte ismeretlen volt: értett a mesterséges tenyésztési eljárásokhoz – írja róla cikkében az ausztrál ABC.

Salamon István 1918-ban született, az akkor még Magyarországhoz tartozó Marosvásárhelyen. Mezőgazdaság-tudományi tanulmányai után a második világháborúban harcolt a sztálingrádi csatában is, a háború végén viszont foglyul ejtették a megszálló szovjet csapatok, és egy szibériai munkatáborba küldték, ahol három pokoli évet húzott le. Egy alkalommal egy fagyos gödörbe hajították két társával együtt, de egyedül ő élte túl – leginkább a másik két férfi testmelegének köszönhetően.

Szabadulása után Moszkvában tanulhatott tovább, a legnagyobb szovjet tudósok kezei alatt. Hazatérése után aztán nem tölthetett túl sok időt Magyarországon: az 1956-os forradalom alatt előbb Németországba utazott, majd a lehető legtávolabbi országok egyikébe, Ausztráliába emigrált. A nagyvárosokat sorra bejárva élt menekülttáborban, dolgozott kertészként, míg 1958-ban besétált a Sydney-i Egyetem állattenyésztési osztályára, és munkát kapott mint szaporodásbiológus kutató.

Merinó juhok Új-Zélandon
photo_camera Merinó juhok Új-Zélandon Fotó: WILLIAM WEST/AFP

Salamon 11 nyelven beszélt, így nemcsak a világ többi részének eredményeit magasan verő szovjet tudományos ismereteinek vették hasznát, de az Ausztráliában korábban nem elérhető külföldi tanulmányok fordításában is kulcsszerepet játszott. Kutatótársaival néhány év alatt tökélyre fejlesztette a kosok spermájának begyűjtésére, feldolgozására és veszteségmentes fagyasztására vonatkozó technikákat, és az anyajuhok ivarzását is össze tudta hangolni, így egyszerre egész nyájakat lehetett megtermékenyíteni.

Mire Salamon 2017 szeptemberében, kilencvenkilencedik születésnapja előtt nem sokkal elhunyt, addigra a tudását állattenyésztők, szaporodásbiológusok és állatorvosok százainak adta át. Volt kollégái a temetésen találták ki, hogy megnézik, mi lehet az 1968-ban, egyfajta időkapszula-projektként lefagyasztott spermamintákkal.

Ha valaki kíváncsi rá, hogy néz ki a világ legrégibb életképes spermája mikroszkóp alatt, a Sydney-i Egyetem megadja a lehetőséget:

link Forrás

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás