A disznósperma lehet a kulcs a szemrák kezelésében
Kínai kutatók szemcseppet fejlesztettek ki a főként gyerekeket érintő retinoblasztóma kezelésére.
Kínai kutatók szemcseppet fejlesztettek ki a főként gyerekeket érintő retinoblasztóma kezelésére.
Miközben a lombikprogram és a termékenységi vizsgálatok előtt 2-7 nap önmegtartóztatást javasolnak, egy friss oxfordi kutatás szerint minél tovább marad a spermium a szervezetben, annál nagyobb eséllyel károsodik.
Japán és amerikai kutatók emberi bőr- és vérsejtekből először őssejteket, majd abból ivarsejteket hoznak létre, ami nemcsak a meddő, hanem az idősebb vagy azonos nemű párokat is segítheti, hogy genetikailag rokon gyerekeik születhessenek.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A spermiumszám mellett a baktériumok is fontos szerepet játszanak abban, hogy végül sikeres lesz-e a megtermékenyítés.
Egy 13 éves svájci vizsgálat szerint a gyakori mobilhasználat csökkenti a spermiumok számát.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint ez termékenységi válsághoz vezethet, bár a Harvard szakértői szerint a mennyiségnél sokkal fontosabb a spermiumok minősége, amit azonban még nehezebb felmérni.
A katonák özvegyei vagy szülei is kérvényezhetik, hogy elhunyt szerettük spermáját a halál beállta után legfeljebb 72 órán belül kinyerjék, és így még gyereke születhessen.
A bozóttüzek és a hozzájuk hasonló, előre nem látható természeti katasztrófák súlyos veszélybe sodorták a koalák fennmaradását, a fogságban tartott és kisebb területeken vadon élő állatok körében pedig meg kell előzni a beltenyészet kialakulását. Az állatoktól gyűjtött spermaminták fagyasztása mérföldkő lehet a megőrzési programban.
Egy kínai kutatásban 30 ezer férfi adatait vizsgálták, és megállapították, hogy a spermiumok számát ugyan nem érintik, de a mozgékonyságukat csökkentik a levegőt szennyező részecskék.
Az új spermiumtovábbítási módszert fejlesztő kutatók eredetileg űripari felhasználásra szánták a liofilizált egér-örökítőanyagot, de mostanra a japán postákra, illetve a szilveszteri képeslapokra is beszivárgott. Illetve éppen hogy nem szivárgott; ez tiszta, száraz és biztonságos technológia.
A kutatók szerint a férfiak megtermékenyítő képessége és a hímivarsejtek száma nem arányosan viszonyul egymáshoz, ráadásul az apokaliptikus kutatások módszertanával is rengeteg probléma akad.
Egy Földön kívüli spermabank létrehozásának lehetőségét vizsgálták szaporodásbiológusok, és kiderült: semmi szükség férfiakra az űrben.