Minden tizedik páciensnél a marihuánahasználat is hozzájárul a pszichózis kialakulásához
Kutatók újabb érvekkel árnyalják a marihuána világméretű legalizációs hullámát övező lelkesedést az után, hogy nemrég a tinédzserkori kannabiszfogyasztás hatásaira figyelmeztettek. Ezúttal pszichiáterek cikkeztek a Lancet brit orvosi szaklapcsoport Psychiatry című kiadványában arról, hogy a kannabiszfogyasztás állhat a mentális betegségek hátterében. A brazil, brit, holland, francia és olasz orvosok azt vizsgálták, betegeik körében mennyire elterjedt a kannabiszhasználat.
Arra jutottak, hogy a mindennapos kannabiszhasználat ötszörösére növeli a skizofrénia kialakulásának a kockázatát. A kutatók 16 európai és 1 dél-amerikai nagyváros pszichiátriai ellátórendszerében 2010 és 2015 között regisztrált eseteket elemeztek. Gondos válogatás után 900 beteg marihuánafogyasztási szokásait hasonlították össze 1200 egészséges ember kannabiszhasználatával.
A betegek között nemcsak a kannabiszhasználók, hanem a cigarettázók is felülreprezentáltak voltak. Alkoholfogyasztásban nem volt jelentős különbség a két csoport között. A nemzetközi kutatócsoport szerint a naponta füvezőknek a szert soha nem használókhoz képest 3,2-szer nagyobb az esélyük, hogy előbb vagy utóbb pszichotikus zavarral szoruljanak pszichiátriai kezelésre. A magas THC-tartalmú kannabiszt fogyasztóknak pedig még akkor is nagyobb kockázattal kell számolniuk, ha csak alkalmanként szívnak marihuánát.
Van akinek használ, másoknak árthat
A szerzők azt feltételezik, hogy a pszichotikus zavarral diagnosztizáltak számát akár ötödével is lehetne csökkenteni, ha a napi marihuánahasználatot sikerülne visszaszorítani. A pszichotikus zavarként ismert betegségcsoportba többféle kórkép is beletartozik. Olyan betegségeket takar, amelyek miatt az érintettek elvesztik a kapcsolatukat a valósággal, téveszmékkel, érzékcsalódásokkal küzdenek. Ilyen lehet például a skizofrénia, a paranoid zavarok vagy a bipoláris zavar is.
Miközben a kannabisz egyes hatóanyagainak jótékony hatását egyre több kutatás bizonyítja, a marihuána világméretű, Magyarországot egyébként nem érintő dekriminalizálása nyomán egyre hangosabbak a legalizálást ellenzők is.
A marihuána legfontosabb hatóanyagairól, a THC-ról és a CBD-ről számos orvosi kutatás igazolja, hogy egyebek mellett csillapítják a daganatos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő hányingert és hányást, számos kórképben beválhatnak étvágyfokozóként, elodázhatják, sőt akár meg is akadályozhatják a zöld hályog okozta súlyos látásromlást, enyhíthetik a testszerte az ideghüvelyek gyulladásával járó autoimmun betegség, a szklerózis multiplex több súlyos tünetét, egyebek között a kontrollálhatatlan rángatózást, a mozgásbénulást, valamint az álmatlanságot. De vizsgálták szerepüket migrén és egyéb krónikus fájdalom, szorongásos tünetek és Parkinson-kór kezelésében is.
Idén januárban viszont a Journal of Neuroscience-ben ugyancsak neurológusok cikkeztek arról, hogy a fájdalom- és éhségérzetért, valamint a memóriáért és az érzelmekért felelős agyi területek egy-két marihuánatartalmú cigaretta hatására is átstrukturálódhatnak a tizenévesek agyában.
Potencia kérdése is
A Lancetben publikáló pszichiáterek külön figyelmet szenteltek a magas THC-tartalmú, különösen potens kannabisznak is. A pszichotikus tünetekkel orvoshoz fordulók tizedénél sejtik utóbbit a betegség kialakulásának a hátterében. A kannabiszfogyasztás időről időre felsejlik az efféle tünetek kialakulásának a hátterében, a kutatóknak azonban régóta nem sikerül tisztázni, hogy a szerhasználat okozza-e a betegség kialakulását, vagy a betegségre hajlamosító egyéb (például genetikai) tényezők járulnak-e hozzá, hogy az egyszeri fogyasztó napi használóvá válik.
Ami a marihuána THC-tartalmát illeti, az utóbbi fél évszázadban az folyamatosan egyre magasabb lett. Mint azt az ENSZ Kábítószerbizottságának egykori elnöke, a három éve elhunyt Bayer István gyógyszerészprofesszor 2015-ben a National Geographic magazin júliusi számában hangsúlyozta: „A nemzetközi kábítószeregyezmény elfogadásakor, 1961-ben a marihuána átlagos hatóanyagtartalma még 1 százalék körül volt; ma már úgy 6-8 százalék, a speciálisan nemesített, úgynevezett szuperpotens kannabisz megfelelő részeinek thc-tartalma pedig akár a 25-30 százalékot is elérheti. (...) Az egyik és a másik drogkender hatásának erőssége között hatalmas a különbség; nagyobb, mint akár egy korsó sör meg egy korsó szilvapálinka hatása között.”
Kapcsolódó cikkünk a Qubiten:
