Drámai mértékben csökkent a méhnyakrák előfordulása Skóciában a rutinszerű HPV-oltás miatt
Mióta tíz évvel ezelőtt rutinszerűvé tették a HPV elleni védőoltást, a 20 éves nők körében 90 százalékkal csökkent a méhnyakrák előfordulása Skóciában. A British Medical Journalben cikkező, Kevin Pollock epidemiológus vezette kutatócsoport közel 140 ezer résztvevő adatai alapján azt is leszűrte, hogy a kétfázisú, eredetileg csak a HPV (humán papilloma) vírusok két törzse ellen védő oltás más vírustörzsek ellen is hatékonynak bizonyult.
A járványügyi szakemberek az 1988 és 1996 között született, 2016 júniusáig nőgyógyászati szűrésen átesett nők adatait vették alapul a vizsgálatukhoz. Skóciában 2016-ig méhnyakrákszűrésre hívtak minden 20. életévét betöltött nőt (azóta 25 évre emelték a szűrési kampány alsó korhatárát). A HPV-oltást 2008-ban tették a nemzeti oltókampány részévé, akkor kezdték a 12-13 éves lányokat a kétfázisú vakcinával iskolai kampány keretében oltani. 18 éves korig önkéntes alapon az idősebbeket is beoltották. Az iskolai kampányok keretében az arra jogosultak 90 százalékát beoltották.
Az epidemiológusok szerint az oltás hatására drámai mértékben csökkent a méhnyakrák előfordulási valószínűsége.
Ezt abból szűrték le, hogy a méhnyak faláról a szűrés során vett mintákban több mint 80, egyes csoportok esetében közel 90 százalékkal csökkent a daganatos elváltozásra utaló, úgynevezett tumorprekurzor sejtek előfordulása.
A skót járványügyi szakemberek szerint minél korábban kapják meg az oltást, annál nagyobb védettséget élveznek a nők. Ráadásul az eredetileg a vírus 16-os és 18-as törzse ellen kifejlesztett oltóanyag több további törzs ellen is keresztvédettséget nyújt.
Fertőző tumorbetegség
Azt, hogy a nők körében a világszerte a második leggyakoribb tumorfajta, a méhnyakrák kialakulásáért egy nemi úton terjedő kórokozó, a humán papillomavírus (HPV) egyes törzsei tehetők felelőssé, Harald zur Hausen német rákkutatónak sikerült bizonyítania. A HPV egy egész víruscsaládot jelöl, amelyeknek a legtöbb törzse testszerte kellemetlen szemölcsök növekedését, míg más törzsei halálos tumorfajtákat is okozhatnak. Utóbbiak többnyire szexuális úton terjednek, és például a méhnyak hámját borító sejtekbe épülve azok rákos elváltozását okozzák.
Felfedezéséért zur Hausent 2008-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Mire az elismerést megkapta, már a vakcina is rendelkezésre állt, amit azóta több ország (mások mellett Dánia, Finnország, Görögország, Norvégia, Portugália) is a nemzeti oltási programja részévé tett. Az oltás többnyire nem kötelező, viszont a kamasz lányok számára ingyenesen hozzáférhető. Magyarországon 2014 óta jár az oltás ingyen a 9-15 éves korú lányoknak. Azért nekik, mert a vakcina a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb.
Az oltás egyébként több kutatás szerint az idősebb, már szexuálisan aktív nők körében is hatékony lehet, például mert nem, vagy nem a méhnyakrák kialakulásáért elsősorban felelős vírustörzsekkel fertőződtek meg. Skóciában – a járványügyi kutatásoktól sem függetlenül – azt tervezik, hogy a jövőben a kamasz fiúkat is beoltják majd. A HPV-vírusokról kiderült, hogy nemcsak a méhnyak-, hanem a száj- és torokrák, valamint a végbélrák egyes eseteiért is felelőssé tehetők.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: