A marsi élet keresése, európai Merkúr-szonda, csillagászattörténet: ma este ismét Science Meetup!

Április 11-én este 7-re várunk mindenkit az idei harmadik Budapest Science Meetupra, az MTA Könyvtár és Információs Központba. A programot a Budapest Space Week témájához igazítottuk, így mindhárom előadás űrkutatási és csillagászati kérdésekkel foglalkozik majd.

Szó lesz az Európai Űrügynökség (ESA) következő marsjárójának, az ExoMars-nak a fejlesztésében és a marsi élet kutatásában való magyar részvételről. Ezután szintén az ESA egyik űrszondájáról, a Merkúrhoz tavaly indított BepiColombo-ról hallhattok,  végül csillágszattörténeti érdekességekről lesz szó a 17. századból.

Mint a legtöbb meetupra, a mienkre is lehet a Meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

A részletes program:

Magyar közreműködés a marsi élet keresésében - izgalmas műszerek a következő roveren

Kereszturi Ákos - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A 2020-ben startoló ExoMars rover elsőként fog 2 méter mélyre lefúrni a Marson. A szonda műszereinek fejlesztésében és előkészítésében az MTA CSFK a furatlyukfal viselkedésének megértésében, a kinyert minta elemzésében, és egy extrém vízelőfordulás lehetőségének vizsgálatában működik közre. Utóbbinál elméletileg a hideg marsi éjszakában megemelkedő relatív nedvességtartalom a sós ásványok felületén vízfilmet alkot, ami az elektromos ellenállás mérésével azonosítható. Sós, hideg és nehezen iható - de talán létezik.

BepiColombo űrkísérlet a Merkúr bolygóhoz

Kecskeméty Károly és Szalai Sándor - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a japán JAXA szervezet együttműködésében 2018. október 20-án hajnalban sikeresen felbocsátották a BepiColombo űrszondát a Merkúr bolygó vizsgálatára. A 4 tonna tömegű, 4 részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályán haladva 9 gravitációs hintamanőver után 2025. december 5-én érkezik meg és áll a Merkúr körüli pályára. A Naphoz legközelebbi bolygót eddig csak két NASA űrszondának sikerült megközelítenie és az egyik legkülönlegesebb, legnehezebben elérhető célpontnak számít a Naprendszerben. Ennek oka az Nap közelében fellépő, a földinél 10-szer erősebb napsugárzás ill. a rendkívüli hőterhelés (a nappali oldali oldalon 430, árnyékban -180 °C).

A BepiColombo 2 tudományos szondából, a nagyobb Mercury Planetary Orbiterből (MPO, ESA) és a kisebb Mercury Magnetospheric Orbiterből (MMO, JAXA) áll, amelyek 11 ill. 5 komplex tudományos mérőberendezést hordoznak és elnyúlt sarki pályán keringenek. Mindkét szondán működik magyar kutatók részvételével készült műszer, az MPO-n egy alacsony energiájú ionokat észlelő iondetektor, az MMO-n pedig egy plazmahullám-detektor. A korábbi űrmissziók nagy mértékben gazdagították a bolygóról való ismereteinket, de ezzel összefüggésben igen sok újabb, alapvető kérdés merült fel, mint a Naprendszer kialakulása előtti szoláris felhő összetétele, magyarázat a Merkúr nagy sűrűségére, a mag szerkezetére, esetleges tektonikus aktivitásra, van-e a felszínen vízjég, milyen a bolygó atmoszférája, mágneses tere.

Új csillagok: 1572-1786

Zsoldos Endre - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

1572-ben egy új csillag tűnt fel a Cassiopeiában. A történeti irodalomban számos más, hasonló jelenséget véltek felfedezni a kortársak. A 17. század végén jelentek meg az észlelők, akik munkája megváltoztatta e jelenségek értékelését: a 18. század végére ki is koptak a csillagászatból.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.