Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
A Merkúr magja és köpenye között elhelyezkedő réteg akár 200 méter vastag is lehet, és nem sokkal a bolygó keletkezése után kezdhetett el kialakulni.
Néhány napja jegyezték be hivatalosan a Komondor csillagot és a Puli bolygót az univerzum névjegyzékébe, de már így is tele az űr magyarokkal: Jászai Mari neve a Vénuszon, Neumann Jánosé a Holdon él tovább, a Szaturnusz holdján pedig ott a Balaton. Hogy is van ez?
A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton a Hold alatt napnyugta után.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
Felszerelés nélkül nehezen kivehető a látvány, de szerencsére közvetítik.
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Az október 20-án, magyar idő szerint hajnali 03:45-kor elstartoló Ariane 5 rakétával útjára indított BepiColombo hét év múlva éri el a Naphoz legközelebb keringő bolygót.