Jó üzletet kötött azzal, hogy kiszállt a Honvédból George Hemingway, a magyar foci nagy zsonglőrje
A közelmúltban vált hivatalossá, hogy George F. Hemingway magyar-amerikai üzletember eladta a Budapest Honvéd labdarúgócsapatát és a hozzá szorosan kötődő Magyar Futball Akadémiát (MFA). A vevő a szentesi metALCOM vállalatcsoport érdekeltsége. Gazdasági-üzleti szempontból két termék cserélt gazdát:
- A Honvéd FC Kft., mely a Budapest Honvéd profi csapatát működteti és
- a Magyar Futball Akadémia Alapítvány és a Magyar Futball Akadémia Kft., melyek az MFA üzemeltetői.
Hivatalosan nem jelentették be ugyan a vételárat, de Hemingway korábban 10 millió euró körüli összegről beszélt, amennyiért hajlandó lenne megválni a Honvédtól. Ha ez igaz, akkor nagyjából 3,2 milliárd forintért cserélhetett gazdát az NB1-es klub és az akadémia. Az régóta köztudott, hogy a magyar foci nem üzleti alapon működik, ezért komoly vállalatértékelést nem is lehet végrehajtani, főleg úgy, hogy a két kft. mellett egy alapítványról is szó van. A profi futballklubok mögött álló gazdasági társaságok évente egyszer kötelesek a cégbíróságon beszámolni előző évi üzleti tevékenységükről, ráadásul a beszámoló pontos tartalmát illetően is elég rugalmasak a szabályok.
Vagyis nem beszélhetünk EBITDA-ról, tőkearányos megtérülésről vagy hasonlóról, és a bevételek nagy része sem üzleti alapon keletkezik. Éppen ezért azt mi sem tudjuk megmondani, ki járhatott jobban a 3 milliárd feletti lehetséges vételárral, csak arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a portékát.
Honvéd FC Kft.
Kijelenthető, hogy Hemingway 2006-os beszállása után a Honvéd profi futballcsapata gazdasági sikertörténetté vált. Az első években 2006 és 2011 között még összesen majdnem 700 millió forintos veszteséget hozott össze a klubot működtető cég, azóta viszont egyetlen veszteséges éve sem volt: a legfrissebb adatok szerint 2017-ben majdnem 130 milliós profitot termelt. Ezzel együtt a tulajdonos pénzt sosem vett ki a cégből, a nyereség az eredménytartalékba került.
A 2006-os – vélhetően jelképes – vételár mellett Hemingway legalább 674 millió forintot tolt be a Honvéd működésébe, ami a lekötött tartalékban meg is jelent a mérlegben. A mostani eladó ugyanis még teljesen üresen vette meg a céget. A legnagyobb összeget, több mint 300 millió forintot 2008-ban fizette be a tulajdonos a tartalékba.
A fokozatosan javuló adózott eredmény mellett a Honvéd árbevétele is emelkedett az elmúlt több mint egy évtizedben. 2010-ig 100-200 millió forint körül ingadozott, 2017-re viszont meghaladta az egymilliárdot. Ezzel párhuzamosan az egyéb bevételek is nőttek, így az utolsó ismert üzleti évben már 2 milliárd forintból gazdálkodhatott a klub.
Ezzel egyébként nem tartozott az NB1 élmezőnyébe, hiszen a Fradi-Vidi páros ennek több mint a dupláját költötte el, és még a Puskás Akadémia, valamint a Diósgyőr is nagyobb büdzsét vallott be.
A bevételekkel párhuzamosan nőttek a Honvéd kiadásai is. 2017-ben a két legnagyobb tételt az 1,1 milliárd forintnyi személyi jellegű és a majdnem félmilliárdos anyagjellegű kiadások jelentették. Az viszont évről évre érezhető volt a klub gazdálkodásában, hogy nem akart tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ért, ennek köszönhetően sikerült folyamatosan nyereséget termelnie.
Mindez annak fényében különösen dicséretes, hogy a Honvéd eddig nem tartozott a politikailag támogatott egyesületek közé. Hemingway többször beszélt arról, hogy a klubnak gyakorlatilag nincsenek érdemi szponzorai, bevételei nagy részét az MLSZ-től és a játékoseladásokból szerzi. A szövetség a sportfogadási pénzek és a közvetítési jogdíjak visszaosztásával járult hozzá a költségvetéshez. A 2017-es beszámolóban annyit árulnak el, hogy az árbevételen belül a vagyoni értékű jogok hasznosítása 786,2 millió forintot tett ki; ezt nagyrészt a mérkőzések eredményessége alapján osztották ki, vagyis a teljes költségvetés mintegy harmada ebből a forrásból származott. Emellett a 87,5 millió forintos reklámbevétel valóban elhanyagolható, a 41,7 milliós jegybevétel pedig egyenesen aprópénznek számít ezen a szinten. Sajnos a klub bevételi szerkezetét ennél részletesebben nem tartalmazza az éves beszámoló.
A Honvéd a társasági adó leírására alapuló tao-rendszerben sem tartozott a különösen nagy nyertesek közé: nyolc szezon alatt összesen 1,85 milliárd forintot hagyott jóvá nekik az MLSZ, amiből 1,68 milliárdot tudtak lehívni. Az összeg egyik szezonban sem haladta meg a 300 millió forintot, vagyis nem mondható jelentősnek a klub gazdálkodásában.
Ilyen anyagi lehetőségek mellett kimondottan jól szerepelt a Honvéd az NB1-ben, hiszen 2017-ben bajnok volt, és évek óta az élmezőnyhöz tartozik.
Csak a Magyar Futball Akadémiával együtt
A hírek szerint Hemingway egyetlen kikötése a vételáron kívül az volt, hogy csak egyben hajlandó értékesíteni a Honvédot és a Magyar Futball Akadémiát. Utóbbit egy hasonló nevű kft. és egy alapítvány üzemelteti. A Magyar Futball Akadémia Kft. cégbírósági beszámolója szerint 2017-ben 77,1 millió forintos árbevétel mellett 11,9 millió forintos veszteséget termelt. A cég gazdálkodása az akadémia elindulása óta hasonló volt: néhány tízmillió forintos bevétel mellé mérsékelt veszteség párosult.
A Magyar Futball Akadémia Alapítvány ennél valamivel több pénzből gazdálkodik, 2017-ben 33,1 millió forintos árbevétel mellett 110,1 milliót tett ki az egyéb bevétel. Az elmúlt években az alapítvány jellemzően 100-200 millió forintból gazdálkodott, aminek jelentős része támogatásokból jött össze (ide sorolták az önkormányzattól és az MLSZ-től kapott támogatásokat is). A tao-rendszerben szintén nem jutott jelentős forráshoz a Magyar Futball Akadémia, 2012/13-ban volt egy 130 millió forintos lehívott támogatásuk, de az azt követő években nem kaptak felajánlásokat a cégektől.
Mindent egybevetve az akadémia működtetése a profi csapat költségvetésén felül további 200-300 millió forintot emésztett fel az elmúlt években, az új tulajdonosnak ezzel is számolnia kell majd a jövőbeli kiadások között.
A Sportérték további cikkei a Qubiten itt olvashatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: