A Fundulus grandis csinos és sokoldalú hal, a Saint Johns folyótól Mexikóig mindenütt előfordul az Atlanti-óceán partvidékén – nem is védett, és önmagában nem is lenne túl érdekes, ha nem alkalmazkodott volna azokhoz a körülményekhez, amelyet az ember a forgalmas houstoni hajózási útvonalon teremtett a vízi világban.

A víz ugyanis ezen a vonalon hatvan éve erősen szennyezett, legutóbb márciusban zárták le három napra, miután kigyulladt egy tankhajó. De a környék enélkül is iszonyúan szennyezett, a kis halak pedig hatékonyan továbbítják a szennyeződést, miután több ragadozónak, főleg a pöttyös tengeri pisztrángnak és a vörös árnyékhalnak is kedvelt eledelei. 

Agent Orange

A környékbeli vizek az olaj mellett DDT-vel is szennyezettek, sőt, errefelé gyártották a vietnami háborúban bevetett hírhedt növényirtó szerét, az Agent Orange-ot (a méreg csaknem félmillió ember halálát okozta, ezért csekély vigasz, hogy a német thrash metal-legenda Sodom egy albumot nevezett el róla).  A tudósokat egy ideje már foglalkoztatja, hogy mégis hogyan élhet meg bármi ilyen körülmények között. 

A szennyezés hatvan éve evolúciós szempontból nem sok idő, a Fundulus grandis mégis alkalmazkodott a szennyeződéshez: hibrideket hozott létre egy közeli rokona, a Fundulus heteroclitus segítségével. 

Michael Tobler, a Kansas Állami Egyetem evolúcióbiológusa szerint a siker kulcsa az lehetett, hogy a partvidéken rengeteg Fundulus grandis él, így nagyobb az esélye annak, hogy előkerül egy, az adott helyzetben szerencsés genetikai mutáció – ha pedig ettől az egyed jobban ellenáll a toxinoknak, természetes, hogy ez a mutáció jobban fenn is marad. 

Erős nyomás

Az ellenállóbb halak a heteroclitusokkal történő hibridizáció miatt bírják jobban a kemény körülményeket – ez pedig nem is olyan rég ment végbe, a mostani kutatások szerint mindössze 18-34 generációval ezelőtt. A Fundulus heteroclitus nem őshonos a partvidéken, valószínűleg az ember hurcolta be, de ez jó hír az őshonos fajnak – enélkül a kereszteződés nélkül ugyanis kipusztulásra lenne ítélve. Elias Oziolor, a tanulmány egyik szerzője szerint ez jól mutatja, hogy az egyes fajok erős nyomás alatt milyen gyorsasággal képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de ez nem jelenti azt, hogy minden extrém szennyezettség megszüli majd a túlélő fajt.

A szennyezettség mellett a víz sótartalmának és hőmérsékletének változása is kihívást jelent a túlélés szempontjából, de az erre adott válasz csak századok vagy évezredek alatt születik meg egy faj történetében. A mostani példa Cole Matson, a kutatás egyik vezetője szerint azt mutatja, hogy ugyan nagyon ritkán, de előfordul, hogy épp a megfelelő mutáció kerül a megfelelő helyre – és így még az Agent Orange-ot is túl lehet élni. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A tudósok szeme láttára alakul ki egy új madárfaj Galápagoson

Rácz Johanna tudomány 2017. november 25.

36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.

A delfinek kínjukban elkezdtek kiabálni, hogy a nagy zajszennyezésben meghallják egymást

Qubit.hu tudomány 2018. október 28.

Az óceánban is pusztít a zajszennyezés: a palackorrú delfinek ezt ugyanúgy próbálják orvosolni, mint az emberek, amikor egy zajos klubban akarnak szót érteni egymással.