Lassan eltűnnek a Föld színéről a szabályozatlan folyók

Fokozatosan eltűnnek a szabályozatlan folyók – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) más szervezetekkel kollaborációban finanszírozott, egész bolygóra kiterjedő vízügyi jelentéséből.  A világ folyóin pillanatnyilag mintegy 60 000 nagy gát található, és további 3 700 hasonló építmény felhúzása van folyamatban. A helyzeten sokat ront, hogy a vízerőműveket egyenként tervezik egy-egy folyón és vízgyűjtő területen, így nem számolnak az összeadódó hatások miatti kockázatokkal. Világszerte nagyjából 2,8 millió víztározót tartanak nyilván, emellett 500 ezer kilométernyi csatornát és mesterséges vízfolyást alkottak a tengeri és folyami szállítás kiszolgálására.  

Egy az eredményeit a Nature-ben publikáló nemzetközi kutatócsoport 12 millió kilométernyi folyót vizsgált. A jelentésből kiderül, hogy a Föld természetes folyóinak alig több mint harmada folyik szabadon több 1000 kilométernél is hosszabb szakaszon, viszont kevesebb mint a negyedük táplálja háborítatlanul a világtengereket. 

A Föld folyóinak összeköttetési térképeForrás: nature.com
Észak-Amerikából és az Egyesült Államokból elfogytak a szabadfolyású folyókForrás: nature.com

Az Egyesült Államok, Mexikó, Európa és a Közel-Kelet területéről nemcsak az 1000 kilométert meghaladó, de az 500 kilométer feletti szabályozatlan, szabadon áramló folyók is jóformán teljesen hiányoznak. Nem nagyon találni ilyet India, Dél-Afrika, Kína, Dél-Ausztrália és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb részén sem. Az 500 kilométert meghaladó hosszúságú szabad folyású folyók többnyire Észak-Amerika és Eurázsia legészakibb részére, a dél-amerikai Amazonas és Orinoco területére, az afrikai Kongó-medencére korlátozódnak. 

Visszacsatolással az élővilágért

A gátak és víztározók jelentősen befolyásolják a hordalékmozgást és a vízjárást, ami nemcsak a vízgyűjtő területek természetes lefolyását akadályozza, hanem alapjaiban határozza meg a vízi élővilág összetételét is. Az egészséges vízfolyások sok országban sorsdöntőek lehetnek a lakosság élelmiszer-ellátásában, és az ártereknek nagy jelentőségük lehetne az aszályok és az árhullámok kezelésében. A gátak mesterségesen növelik a víznyomást, akadályt jelentenek a vándorló halaknak, és az ökoszisztéma mesterséges átalakításával további hal- és madárfajok és természetes populációk ezreinek élőhelyét módosítják.

Európában mára egyetlen olyan vízfolyás sincs, amely 1000 km-nél hosszabb szakaszon lenne szabályozatlan. Noha a Kárpát-medencében és Magyarországon vannak olyan folyók, amelyeken nem épült vízerőmű, mégsem szabályozatlanok. Az elmúlt  két évszázadban nagyon sok holt- és mellékágat vágtak le a hazai folyókról, így az ekként leszűkült árterekben átrendeződött az élővilág. A szóban forgó területek megújuló képessége átlagon felüli, Magyarországon a Duna, a Tisza és a Dráva mentén is lenne lehetőség az árterek, mellékágak visszacsatolására. 

(Forrás: Nature)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: