Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának

Legalább 115 millió éve léteznek az ágyi poloskák, tehát a dinoszauruszok eltűnéséhez vezető kihalási eseményt is túlélték. Ezt egy olyan kutatás során fedezték fel, amely eredetileg a vérszívó poloskák (Cimicidae) családjának bizarr szaporodási szokásait készült feltérképezni, és végül arra jutott, hogy ezek az ízeltlábúak az embereknél sokkal régebben népesítik be a Földet.

A Current Biology friss számában publikáló kutatók a vérszívók harminc fajától vett DNS-minták vizsgálatából következtették ki, hogy az ágyi poloskák ilyen régi földlakók. A paraziták jóval hamarabb fejlődtek ki, mint legkorábbi ismert gazdaállataik, a denevérek, amelyeknek a vérét már több mint 50 millió éve is szívták.

Fotó: Sheffieldi Egyetem

Eredetileg az ágyi poloskák traumatikus inszeminációnak nevezett szaporodási technikáját szerették volna részletesebben megismerni – mondta a kutatás egyik résztvevője, Mike Siva-Jothy, a Sheffieldi Egyetem biológia tanszékének munkatársa. A hím rovar nem keres ivarnyílást, hanem handzsárszerű péniszével egyszerűen átdöfi valahol a nőstény kutikuláját, és közvetlenül a testébe juttatja spermát. 

„Ezek az állatok annyira furcsák, semmit sem úgy csinálnak, mint a többi állat. 15 embernek 15 évébe telt, hogy az összes genetikai mintát összegyűjtse, annyira titokzatosak ezek a lények” – lelkesedett a biológus. A vérszívó poloskák különlegességei közé tartozik, hogy

  • testsúlyuk háromszorosát képesek vérből elfogyasztani egy ültő helyükben;
  • kifejlett formájukban akár 1 évig is elélhetnek, ami elég nagy idő egy rovar esetében;
  • 100 különböző fajuk közül mindössze kettő specializálódott az emberre, a legtöbb denevéreken élősködik.

A különféle vérszívó poloska fajok példányaiért a kutatóknak gyakran távoli és mély barlangokban rejtőző denevértanyákra kellett leereszkedniük, de amint sikerült megszerezni elegendő számú faj örökítőanyagát, lehetségessé vált felrajzolni ezeknek a rovaroknak a genetikai idővonalát. A genetikai kódban rejlő spontán mutációk egyfajta molekuláris óraként segítik a kutatókat abban, hogy millió évekre visszamenően felfejtsék a vérszívó poloskák evolúcióját.

Ekkor érte őket az első meglepetés: – mondta a tanulmány vezető szerzője, Steffen Roth, a bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa – kiderült, az ágyi poloskák és rokonaik lényegesen ősibb lények, mint a denevérek, amelyekről pedig úgy hitték, hogy az első gazdaállatai voltak ezeknek a vérszívóknak. Hozzátette, egyelőre fogalmuk sincs, milyen gazdaállatuk lehetett azokban az időkben, amikor még T. rexek járták a vidéket.

Siva-Jothy szerint az ágyi poloskák biológiai Achilles-sarka is a genetikai kódban rejtőzhet, leginkább a genomnak azon részeiben, amelyek megkülönböztetik a két emberre specializálódott vérszívó poloska fajt a többitől. A kutató szerint eredményeik segítenek megérteni, hogyan váltak a vérszívó poloskák ilyen sikeres kártevővé, és közelebb visznek ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen fellépni ellenük.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.