A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese: a rénszarvas
Húsz év alatt 56 százalékkal – 4,7 millióról 2,1 millióra – csökkent a vadon élő rénszarvasok száma az Északi sarkkör közelében – derült ki az Amerikai Geofizikai Szövetség washingtoni találkozóján közzétett, a klímaváltozás sarkvidékre gyakorolt hatását bemutató jelentésből.
Hiába zöldül az élőhelyük a klímaváltozás hatására, a rénszarvasoknak ez nem jó hír. Fő táplálékuk ugyanis a zuzmó, amely a magasabb növésű növényeknek kedvező felmelegedés miatt egyre inkább kiszorul a rénszarvasok élőhelyeiről.
A 22 megfigyelt csordából ötnél már több mint 90 százalékkal csökkent a létszám, innen már lehetetlenség az eredeti állapot visszaállítása.
Nem a táplálékhiány az egyetlen ok, ami miatt a rénszarvasok állománya tovább fog apadni a jövőben – mondta Howard Epstein professzor a Virginai Egyetemről, az Arctic Report Card című jelentés egyik szerzője. A klímaváltozással járó felmelegedés, mint afféle tíz csapás, tartós szárazsággal és rovarinvázióval is veri a rénszarvasokat. Az állatoknak ugyanis rengeteg energiáját viszi el a rovarok elől való menekülés, a szélcsend és a szokásosnál melegebb levegő viszont kedvez a rovaroknak.
A fokozódó sarki esőzés is probléma: az eső gyakran havas talajra hull, és ott olyan kemény jégrétegeket képez a legelőnek használt területen, amiken a táplálék után kutató rénszarvasorr már nem képes áthatolni..
Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni, sokan már jól tudják a választ: csökkenteni kell a CO2-kibocsátást. De a „Föld hűtőjének” ajtaja már nyitva áll, és egyre több bizonyíték mutatja, hogy az Északi-sark felmelegedése folytatódik.
A jelentős főbb megállapításai a klímaváltozás és a környezetszennyezés Északi-sarkra gyakorolt hatásairól:
- A mikroműanyag-szennyezettség a térségben is növekszik, veszélyeztetve a tengeri élővilágot és a madarakat.
- A levegő hőmérséklete a 2014 és 2018 közötti időszakban minden korábbi, 1900 óta rögzített rekordot megdöntött.
- 2018-ra az északi-sarki jég vékonyabb, fiatalabb lett, és kisebb területet borított, mint a múltban.
- A Jeges-tenger felmelegedésével párhuzamosan egyre aggasztóbb mértékben szaporodnak el a káros, toxikus algák, ami a táplálékforrásokat veszélyezteti.
A cikkben szereplő képek láthatóan nem vadon élő rénszarvasokat mutatnak, hanem a szamojéd népcsoportba tartozó, Oroszország területén élő nyenyecek állattartását örökítik meg. Az Anadolu fotósa december elején járt az északközép-oroszországi, az Ob folyó torkolatánál elterülő Jamali Nyenyecföldön, amelyet a nyenyecek a magyarok közeli nyelvrokonai közé tartozó hantikkal is megosztanak (mindkét népcsoport kisebbségben van a többségi oroszok mellett).
A tundrai nyenyecek a tengerpart és az erdős övezetek között elterülő tundrán legeltetik rénszarvascsordáikat, vándorló életmódot folytatnak. Évente akár ezer kilométert is megtesznek állataikkal a nyári és a téli legelők között. A több mint 40 ezer fős, óriási területen szétszórt nyenyec közösségből 13500-an foglalkoznak rénszarvastartással. Az oroszországi rénszarvasállományt kb. 600-800 ezer főre becsülik.
A nomád nyenyecek szoros kapcsolatot ápolnak állataikkal, a rénszarvas a népcsoport társadalmi, kulturális és spirituális életének középpontjában áll, nem is beszélve gazdasági hasznáról. A nyenyecek húsukat megeszik, igavonó állatnak használják őket, szőrükből, bőrükből ruhákat, tárgyakat készítenek. Vannak közös és magántulajdonba tartozó csordák is, a közelmúltban inkább a magáncsordák aránya nőtt.
A rénszarvas (Rangifer tarandus) alfajait, ha Észak-Amerikában élnek, a karibu, ha Európában és Ázsiában, a tarándszarvas gyűjtőnéven emlegetik. A rénszarvas elnevezés magyarul valójában a háziasított tarándszarvasokat jelöli. Az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten található a világ legnagyobb háziasított rénszarvas-állománya.
Bár a washingtoni találkozón bemutatott tények a vadon élő rénszarvasok nehézségeit mutatják, a klímaváltozás (a földek beépítésével és bányászati hasznosításával egyetemben) a nyenyecek állattartó életformáját is veszélyezteti. A gáz- és olajipar terjeszkedése miatt a legelőterületek zsugorodnak, az érintetlenül megmaradt földeken fennáll a túllegeltetés veszélye.
Korábban köszönt be a tavaszi olvadás, és később jön el az őszi fagy, ezért a nyenyeceknek többet kell várniuk, mielőtt újra átszelnék a tundrát. Ennek pedig mindent alárendelnek: például a nomád pásztorok inkább megvárják az első havazást – jöjjön akármilyen későn – azzal, hogy orvoshoz menjenek egészségügyi problémáikkal. Pedig amúgy is szinte orvosi ellátás nélkül élnek, nemrég a norvégiai Tromsø kórháza jelentkezett be, hogy segítsen nekik ebben.
Bár a csordák lélekszámának ingadozása megszokott, a most regisztrált csökkenés már kifejezetten aggasztó. Ahogy a jelentés is megfogalmazza, a rénszarvasok sorsa nem csak a tájképet, hanem a velük együtt és belőlük élő népcsoportok életét is befolyásolja. Rénszarvasok nélkül az északi-sarkvidéki ökoszisztéma is törékenyebbé válik, mások mellett a farkasok és a vérszívó rovarok is megéreznék a hiányukat. A tények pedig azt mutatják, hogy az Északi-sark gyorsabban változik a felmelegedés hatására, mint a földgolyó bármely másik területe.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: