Az invazív ragadozók kiválóan alkalmazkodnak az európai körülményekhez, és jóval több fajt zsákmányolnak, mint korábban hitték. Legkedveltebb prédájuk a háziméh, de a többi beporzóra is veszélyt jelentenek.
Ezek a mikroméretű drónok jobban hasonlítanak a valódi méhekre, optimálisabb a repülési idejük, a sebességük, a pontosságuk, ami a gépi beporzásnál elengedhetetlenül fontos.
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
A dolgozók 3,5 centisek lehetnek, a királynő pedig majdnem 5. Egyelőre csak néhány példányt azonosítottak, és azokat is Spanyolországban, a kutatók szerint viszont minél hamarabb meg kell találni a fészkeket.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Az embereken kívül az apró rovarok az egyetlenek, akik hajlandóak akár amputálni a társaik lábát, ha ezzel megmenthetik őket az életüket veszélyeztető fertőzésektől.
Az Atlanti-óceánt biztosan átszelő lepkék maguktól legfeljebb 780 kilométert tudnának megtenni, fél életüket kitöltő utazásuk így kontinenseket összekötő légi folyosók jelenlétére – és kedvező széljárásra – utal.
A hangyák számára a koffein kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság, még nagyobb mértékben halálos méreg.
A Polistes fuscatus faj tagjainak ráadásul még az arcmemóriája is jó: még akkor is megismerik a másik darazsat, ha csak 45 percet töltöttek együtt egy héttel korábban.
A virágok mérete praktikus okokból zsugorodik, kevesebb nektárt termelnek az egyre kevesebb beporzó rovarnak, ám a folyamat egy ördögi kört jelent: a kutatók szerint így még tovább zsugorodhat beporzóállomány.
Lassan a kontinens összes országában pánikot okoznak az ágyi poloskák. Honnan jönnek, mi a tervük, és mit tehetünk ellenük? Aki válaszol: Szentiványi Tamara biológus.
A szubtrópusi szigeteken előforduló tüskés rovar mindössze néhány milliméter hosszú.
Egy friss kutatás szerint a mai Észak-Amerika területén fejlődtek ki az első pillangók 100 millió évvel ezelőtt, amelyek ősi pillangósvirágúakbó táplálkoztak. Amerika után jött az egész világ.
Alig lehet őket elkergetni a lámpafénytől, pedig ez nekik sem jó. A tájékozódásuk zavarodik össze valójában a mesterséges fényektől.