Az embereken kívül az apró rovarok az egyetlenek, akik hajlandóak akár amputálni a társaik lábát, ha ezzel megmenthetik őket az életüket veszélyeztető fertőzésektől.
Az Atlanti-óceánt biztosan átszelő lepkék maguktól legfeljebb 780 kilométert tudnának megtenni, fél életüket kitöltő utazásuk így kontinenseket összekötő légi folyosók jelenlétére – és kedvező széljárásra – utal.
A hangyák számára a koffein kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság, még nagyobb mértékben halálos méreg.
A Polistes fuscatus faj tagjainak ráadásul még az arcmemóriája is jó: még akkor is megismerik a másik darazsat, ha csak 45 percet töltöttek együtt egy héttel korábban.
A virágok mérete praktikus okokból zsugorodik, kevesebb nektárt termelnek az egyre kevesebb beporzó rovarnak, ám a folyamat egy ördögi kört jelent: a kutatók szerint így még tovább zsugorodhat beporzóállomány.
Lassan a kontinens összes országában pánikot okoznak az ágyi poloskák. Honnan jönnek, mi a tervük, és mit tehetünk ellenük? Aki válaszol: Szentiványi Tamara biológus.
A szubtrópusi szigeteken előforduló tüskés rovar mindössze néhány milliméter hosszú.
Egy friss kutatás szerint a mai Észak-Amerika területén fejlődtek ki az első pillangók 100 millió évvel ezelőtt, amelyek ősi pillangósvirágúakbó táplálkoztak. Amerika után jött az egész világ.
Alig lehet őket elkergetni a lámpafénytől, pedig ez nekik sem jó. A tájékozódásuk zavarodik össze valójában a mesterséges fényektől.
A valaha előállított legnagyobb agyi térképen kirajzolódik az ecetmuslica lárvájának agyát alkotó 3016 neuron és 548 000 szinapszis részletes hálózata, ami más fajok agyműködésének jobb megértését is segíti.
Messze még a kukacpörkölt és a rovarnokedli egyeduralma, de az új jelöléseknek köszönhetően még nehezebb lesz véletlenül rovaralapú élelmiszereket pakolni a kosárba.
Az emberi tevékenység poláros fénycsapdái globálisan veszélyeztetik a biológiai sokféleséget fenntartó vizes élőhelyeket. Kriska György és Horváth Gábor, az ELTE kutatói Poláros világ című tudományos ismeretterjesztő filmjükben a „becsapott rovarok” szemszögéből mutatják be a jelenség iskolapéldáit.
Vagyis 20 billiárd, ami azt is jelenti, hogy teljes szervesanyag-tömegük nagyobb, mint a bolygón élő összes emlősé és madáré együttvéve.
Aki eddig abban bízott, hogy a szöcskének nem fáj, ha megeszik, most pórul járt: egy friss brit tanulmány szerint a rovarok valószínűleg hasonlóan éreznek fájdalmat, mint az emlősök, így erkölcsi kötelességünk meggondolni, hogy hogyan bánunk velük.
A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfajának lárvái lefagyasztva vészelik át a félévnél is hosszabb hideg teleket. A magasabb hőmérséklet azonban kifejezetten negatívan befolyásolja a 40 millió év alatt kialakult túlélési stratégia sikerét.