Bemutatták az új Google Glasst
Hétfőn mutatta be a Google okosszemüvegének új verzióját, a Google Glass Enterprise Edition 2-t. Ahogy a neve is mutatja (enterprise – ‘vállalkozás’), az új termékkel a cég elsősorban az üzleti felhasználás irányába építkezik tovább, ahogy azt 2017-től fogva a szemüveg félresiklott első verziójával is tette.
A Glass EE 2-t új CPU-val, Android Oreo operációs rendszerrel, bluetooth 5.0-val és Qualcomm Snapdragon XR1 csipekkel látták el, ami a Google szerint hatékonyabbá teszi az eszköz energiagazdálkodását, növeli a teljesítményét, illetve javítja a szemüveg gépi tanulási képességeit. Az új akkumulátor egy új USB-C porton keresztül is feltölthető, és a kamerán is fejlesztettek. (További technikai részletek a Google blogján olvashatók.)
Mindezért 999 dollárt (293 ezer forintot) kér a cég az Egyesült Államokban, tehát 500 dollárral kevesebbet, mint a 2013-ban forgalmazni kezdett első verzióért. Az sem éppen elhanyagolható szempont, hogy az új Google Glass lényegesen kevésbé néz ki hülyén, mint a régebbi.
Nem akartak glasshole-okat az utcára
Az első Google Glass fogadtatása nem éppen úgy alakult, ahogy azt a cég megálmodta, a találmányt az MIT Technology Review delegálta is a 21. század legrosszabb technológiáiról szóló válogatásába, mondván „a mindenféle adatvédelmi és biztonsági kritikával illetett okosszemüveg viselőiből már csak a dizájn miatt is dől az elitizmus, nem véletlenül szülte meg az angol nyelv a Glasshole kifejezést”. Ráadásul ha nem a Google fejleszti, a kutyát sem érdekelte volna.
A közvéleményt azonban nem elsősorban a termék elitizmusa és nem is a merész beárazása készítette ki, hanem inkább az a lehetőség, hogy a szemüveg létezése újabb csapást mér a 21. századi ember magánélethez fűződő, egyébként sem túl megnyugtatóan érvényesülő jogaira. Igen sokan találták ijesztőnek, hogy az utcán szembejövő járókelők internetre kötött kamerát viselhetnek a fejükön, és ha akarnak, engedély nélkül felvételeket készíthetnek vele, magánbeszélgetéseket rögzíthetnek és közvetíthetnek, vagy idegeneket azonosíthatnak az arcfelismerő szoftverrel(bár az erre szolgáló akkori technológia 3000 dollárba került, és csak rendőrök használták). Az alábbi videó még az első verzió lakossági lehetőségit vonultatja fel.
A Winky nevű alkalmazás például lehetővé tette, hogy a szemüveg viselője egy kacsintással fotót készítsen, és csakhamar az is kiderült, hogy az arcon viselhető számítógép kiválóan meghekkelhető, ha tulajdonosát valahogy ráveszik, hogy olvasson le vele egy rosszindulatú QR-kódot.
Magánemberek és szervezetek emiatt szorgalmazni kezdték, hogy az eszközt használatát kössék kellően korlátozó feltételekhez, hiszen akkori formájában lényegében lehetetlenné tette a privátszféra védelmét.
Ezek az aggályok már a termék bevezetése előtt ismertté váltak, és egyes amerikai helyi politikusok, cégel már megelőző jelleggel különféle tilalmakat vezettek be, így például érthető módon a Las Vegas-i kaszinók játéktereiben sem engedélyezik a használatát Szerencsére azonban a technológia ebben a funkciójában az azóta eltelt hat évben végül terjedt el.
Magánkütyü helyett munkaeszköz
Az első Google Glass tervezésében részt vevő, fantasztikus nevű Astro Teller nyíltan el is ismerte 2015-ben, hogy az első Google-szemüveg bevezetésénél hibákat követtek el. Még ugyanabban az évben a cég be is jelentette, hogy a Glass egy időre lekerül a polcokról – hogy azután 2017-ben már mint üzleti célokat szolgáló eszköz (Enterprise Edition) térjen vissza a piacra.
Azóta a Glass első verziója munkaeszközként találta meg a helyét: különféle appokkal kiegészítve szerepet kaphat gyártási folyamatokban, bonyolult műtéteknél, kórházakban az anamnézis felvételénél, de segíthet szoptató anyákat és autizmussal élőket is. Az persze, hogy a szemüveget üzleti célokra szánja a Google,
A hétfőn bemutatott új verzióra is ez a sors vár, messze még az az idő, hogy az AR (kiterjesztett valóság) technológia a mindennapi élet részévé váljon.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
