Az e-cigi, a Bitcoin és a Segway a 21. század 10 legrosszabb technológiája között

Az MIT Technology Review márciusi-áprilisi számában nemcsak Bill Gates listáját lehet elolvasni a 2019-es év legmeghatározóbb új technológiáiról, a szerkesztőség ugyanis gondoskodott arról, hogy odavágjon az elmúlt két évtized legrosszabb technológiai innovációinak is.

A szerkesztők szerint egy technológia többféleképpen is lehet rossz: ha célja a világ megváltása, de ennek közelében sem jár; ha sokkal gonoszabb a célja, és azt meg is valósítja; de akár a leghasznosabbak is lehetnek rosszak – az autók például hiába nélkülözhetetlenek a modern civilizációban, ha évente több mint egymillió ember haláláért felelősek.

Hol nem kedvelik Segway-turistákat?Fotó: CAVALIER Michel / hemis.fr/hemis.fr

A rövid indoklásokból látszik, hogy a lista legalább részben csak a poén kedvéért született, és elég csapongó is, mindenesetre itt a 21. század tíz legrosszabb technológiája az MIT Tech Review szerint:

  1. Segway: Bár a feltalálója a mindennapi közlekedés alapvető átalakítását várta tőle, nem lett belőle más, mint egy drága, böhöm roller, amin állva még hülyén is néz ki az ember. Cserébe neki köszönhető a világot jelenleg is fertőző motorosroller-láz.
  2. Google Glass: Bár hogyha nem a Google fejleszti, a kutyát sem érdekelte volna, a mindenféle adatvédelmi és biztonsági kritikával illetett okosszemüveg viselőiből már csak a dizájn miatt is dől az elitizmus, nem véletlenül szülte meg az angol nyelv a Glasshole kifejezést.
  3. Elektronikus szavazás: A bürökrácia felszámolásának illúziójával sokkal könnyebben hekkelhetővé váltak a demokráciák legfontosabb eseményei.
  4. One Laptop Per Child: A nonprofit amerikai kezdeményezés olcsó laptopok százmillióival látta volna el a fejlődő országokat edukációs célzattal, de a 2005-ös indulás óta alapból radikálisan csökkent a laptopok ára (sőt megjelentek az okostelefonok), ráadásul az afrikai országokat senki nem kérdezte meg arról, hogy esetleg tiszta ivóvízre vagy tanárokra nagyobb szükség van-e.
  5. CRISPR-babák: A szabályozás hiánya is rossz fényt vethet egy technológiára, erre pedig kevés jobb példa van, mint a kínai ikreket, Lulut és Nanát génszerkesztő Csienkuj He esete.
  6. Adatkereskedelem: Egy platform felhasználójának adatait annak tudta nélkül megosztani másokkal nemcsak a személyes szabadság korlátozása, de a demokrácia aláásása is – állapította meg a lap.
  7. Kriptovaluták: a Bitcoin a gyors felemelkedése és még gyorsabb bukása óta egyre bátrabban nevezhető lufinak, de hozzáértők szerint az idealista, egyenlőségpárti alapelvek ellenére úgy működik a legtöbb kriptovaluta, hogy egy szűk elit nagyon meggazdagszik belőle, egy rakás ember viszont csak bukik rajta. A mögöttes technológiában, a blokkláncban azért még mindig nagyon bíznak.
  8. E-cigaretta: Amíg e-cigik szabályozásán töketlenkedtek a hatóságok, egy komplett generációnyi tinédzser szokott rá a nikotinra, aki pedig az elektronikus megfelelőre való váltással akart leszokni a hagyományos cigarettáról, az valószínűleg csak gyakrabban szív, még ha a kátrányt így el is kerüli.
  9. Műanyag kávéspohár-fedő: Két percig forrón tartja a reggeli kávét, cserébe tonnányi műanyagszemétért felel, az ámbráscetek meg nem győzik nyelni.
  10. Szelfibot: Ezt már a Tech Review sem kívánta kommentálni.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: