1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
Egyre fogy a levegő a kémkedéssel és adatokkal való visszaéléssel vádolt kínai mobilalkalmazás körül, a jelek szerint a júniusban kinevezett Kevin Mayernek túl sok volt a konfliktus, vagy vállalhatatlan lett a cég.
Izraeli kutatók olyan kémkedési technikát mutattak be, amely segítségével bárki olcsón belehallgathat egy távoli lakásban zajló beszélgetésbe, amennyiben az ablakon keresztül látszik egy izzólámpa.
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
A Google okosszemüvegének legújabb, 999 dollárért árult változatát erősebb processzorral, jobb csippel és kamerával látták el, de a készülék magánszférát veszélyeztető volta miatt már fel sem igazán merül a termék mindennapi használata.
Évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a Huaweit az Egyesült Államokban, miközben semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az valóban kémkedne a kínai államnak. A Google tiltása miatt saját lábra kell állnia a cégnek, de szakértők szerint erre még nem áll készen. Akik Huawei-készüléket használnak, azért ne aggódjanak.
Összezárnak az amerikai és a brit kormányszervek a technológiai óriáscégekkel: hiába írta meg a Bloomberg, hogy Kína mikrochipekkel kémkedik az USA-ban, nincs itt semmi látnivaló.
Az amerikai techvilágba beszivárgó chipek az Apple és az Amazon mellett a hadsereg és a CIA rendszereibe is bekerültek, bár minden érintett tagadja a Bloomberg 2015 óta tartó oknyomozásának eredményeit.
Lehet, hogy a Facebook vagy a Google lehallgatja szóbeli beszélgetéseinket, hogy célba juttassa a reklámjait, és lehet, hogy nem. Végül is tökmindegy: egy algoritmus ma már pontosabb képet tud alkotni egy felhasználó gondolkodásmódjáról, mint maga a felhasználó.