Evolúcióbiológusok egy csoportja egymilliárd éves gombák nyomaira bukkant Kanadában. Egy kanadai-francia-belga kutatócsoport, amely a Nature-ben tette közzé eredményeit, Kanada sarkköri övezetében egy kőzetben akadt az ősi élet nyomaira, két 900, illetve 1000 millió éves kőzetréteg között. Noha a fosszíliákat rejtő réteg pontos kormeghatározása egyelőre várat magára, az azt közrefogó rétegek korának meghatározása alapján szinte biztosnak tűnik, hogy az ősgombáknak látszó képződmények mintegy félmilliárd évvel idősebbek, mint az eddig talált legidősebb gombafosszíliák.

Az ősi élet nyomait kutató evolúcióbiológusok régóta vitatkoznak azon, mikor alakulhattak ki az első többsejtű élőlények a földfelszínt mintegy négymilliárd évvel ezelőtt borító, először még élettelen, majd szerves molekulákkal, később pedig egysejtűekkel telített őslevesben. Az általánosan elfogadott feltételezések szerint ez legkorábban 500-600 millió évvel ezelőtt történhetett meg. 

Léteznek viszont ennek ellentmondó, a többsejtű élet nyomait kétszer korábbra, 1-1,2 milliárd évvel ezelőttre datáló leletek is. Egy nemzetközi kutatócsoport például 2017-ben a Geology szaklapban igyekezett bizonyítani, hogy az ugyancsak Kanada partjainál, a Somerset-szigeteken általuk talált vörösalga fosszília valamikor 1,2 milliárd évvel ezelőtt élt. Ha pedig így volt, akkoriban már fotoszintetizált, vagyis a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot és oxigént állított elő.

Miközben a bizonyítékok vörösalga-ügyben nagyon meggyőzőnek tűnnek, a tudományos közösség mégsem jutott konszenzusra. Pedig néhány éve Afrikában is felfedeztek olyan kőzeteket, amelyekben a kutatók többsejtű élőlények járatait vélték felfedezni. A feltételezett élőlények nyomait viszont nem találták meg. Emiatt mások inkább azt feltételezik, hogy a járatokban egysejtűek nagyobb csoportosulása lehetett csupán. 

Nemcsak a gombák, az állatok is lehetnek ősibbek, mint eddig hitték

A belga-kanadai-francia kutatócsoport mostani gombalelete nemcsak azért lehet érdekes, mert gombából még nem találtak ilyen idős példányokat. Ha a mostani leletről meggyőzően bebizonyosodik az életkora, az egyúttal azt is jelentheti, hogy az állatok fejlődése is korábban indulhatott a feltételezettnél – mondta a kanadai lelet jelentőségéről a Qubitnek Zachar István evolúcióbiológus. 

A gombák és az állatok, köztük is a tudomány mai ismeretei szerint elsőként a szivacsok ugyanis közös ágon kezdtek fejlődni, az eddigi feltételezések szerint közvetlenül a kambriumot megelőző időszakban. Ha a közös ősről kiderül, hogy félmilliárd évvel korábban is élt már, az egyúttal nemcsak a gombák, hanem az állati szervezetek fejlődését is jónéhány millió évvel korábbra hozhatja. Sőt, akár még az is lehetséges, hogy a szivacsoknál ősibb állati szervezetek is létezhettek, mondta Zachar.

Az evolúciókutatók máig nem értik pontosan, hogyan jelentek meg a részben megszilárdult kérgű bolygót 4 milliárd évvel ezelőtt borító, vegyületekkel és gázokkal teli élettelen vízben és vizes iszapban az élet első nyomai. A geotermikus energiával fűtött élet előtti, prebiotikus főzelékben varázsütésszerűen bukkantak fel az első óriásmolekulák, cukrok, aminosavak, aztán az ősfehérjék, majd a primitív sejtmembránok. 

Nemcsak az rejtély, hogy ebből hogyan keletkeztek aztán bonyolult, többsejtű szervezetek, de még az sem teljesen világos, hogyan és mikor alakultak ki az első szaporodásra képes egysejtűek.