A szélsőséges időjárás miatt Magyarországon csökkenhet a leginkább a búzatermés az EU-n belül
Közhely, hogy az időjárás döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést. A termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek pedig vitathatatlanul meghatározzák a világpiaci és a magyarországi mezőgazdasági árakat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az Európai Bizottság hivatalos monitoring rendszere, a MARS, valamint az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma által működtetett WASDE adatbázisa alapján adott friss nemzetközi agrármeteorológiai helyzetképet.
A műholdas méréseken alapuló, a vegetáció vagyis a növényzet egészségi állapotát jelző legfrissebb globális Vegetation Health Index (VHI) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sincs jó állapotban.
Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO alábbi térképén vörössel jelzett, Afrika délnyugati és Ausztrália északkeleti részén fekvő területek a leginkább leromlottak. De az USA-ban a Nagy-tavaktól nyugatra eső részeken is jelentős negatív folyamatok érzékelhetők .
Szélsőségek Európában
Az OMSZ elemzése szerint Európa sem úszta meg a szélsőségeket idén sem. Az április 1-től május 14-ig terjedő időszak végére jelentős csapadéktöbblet volt Olaszország északi, a Balkán félsziget nyugati és Románia délnyugati részein, viszont jelentős csapadékhiány jellemezte a Germán-Lengyel alföldet, a Balti államokat és a Skandináv félsziget déli részét.
Volt, ahol 150-200 milliméter csapadék hullott, míg az utóbbiakon nagy területen másfél hónap alatt is 20 alatt maradt.
A meteorológusok szerint az sem a szokásos évszakos menetrend része, hogy míg áprilist jobbára enyhe idő jellemezte, május a szokásosnál sokkal hűvösebb volt eddig. Főleg a kontinens középső területein maradt el akár 4 Celsius-fokkal is a napi középhőmérséklet az átlagostól, és ez jelentősen lelassította a növények fejlődését. Ráadásul május első felében sokfelé fordult elő hajnali fagy is.
A száraz és meleg április, majd a hűvös május sokfelé okozott késéseket a mezőgazdasági munkákban. A kedvezőtlen időjárással komolyabban érintett térségekben nehezen fejlődnek a növények, többfelé fordult elő a szél hordta homok miatt kár (Lengyelországban), és a gyenge növények a kártevőkkel szemben is kevésbé ellenállóak. Lengyelország északi felén, Németország északkeleti és Csehország északnyugati részein a csapadékhiány nagyon súlyosan érinti mind az őszi, mind a tavaszi vetéseket, különösen a homokos területeken. Arrafelé nagy területeken számíthatnak csökkenő terméshozamra, különösen cukorrépában.
Legelőproduktivitás
A klímaváltozással egyre sűrűbbé váló időjárási szélsőségek ismeretében a városi embereknek sem árt megismerkedni olyan kulcsfogalmakkal, mint a legelők és gyepek produktivitása. A műholdas adatok alapján ezt mérő index, a PPI (Pasture Productivity Index) alapján az esőzéseknek köszönhetően várhatóan elegendő lesz a legelnivaló és a széna is, kivéve a Pireneusi-félsziget délkeleti részén és Délkelet-Európában.
Az agrármeteorológusok szerint a német- és lengyelországi aszályos időjárás hatása ebben az indexben még nem mutatkozik, de ha a csapadékhiány folytatódik, akkor arrafelé jelentősen romlik a legelők és gyepek állapota. Délkelet-Európában ugyanakkor a májusi csapadék hatására még javulhatnak a kilátások.
Búza- és kukoricamizéria Magyarországon
Hogy utolérik-e magukat a vetések, illetve, hogy milyen hozamokkal kalkulálhatnak a gazdák, azt az említett MARS termésbecslései mutatják. A tavaly elvetett őszi búzából az átlaghoz képest a legkevesebb Magyarországon és Ausztriában várható. (A térképeken megadott számok tonna/hektár értékeket mutatnak.)
Az Európai Bizottsághoz tartozó MARS előrejelzése szerint az unió tagállamai közül Magyarországon esik vissza idén leginkább a búzatermésátlag: az elmúlt öt év átlagához képest 6,1 százalékkal, a tavalyi hozamhoz képest 5,1 százalékkal.
Őszi árpából Magyarországon átlag körüli, de repcéből jóval az alatti mennyiség a valószínű.
Kukoricából hasonlóképpen szerényebb termés várható.
Kapcsolódó cikkeink korábbról: