Itt az új, magyar, szárazságtűrő búza
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
Egy kanadai kísérlet részt vevői akkor is jelezték az IBS tüneteit, ha placebót kaptak, ha pedig glutént tartalmazó müzliszeletet ettek, de nem tudtak róla, semmi bajuk nem történt. A kutatók az online influenszereket vádolják a glutén démonizálásáért.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Aszálytűrőbb fajták nemesítésével, precíziós gazdálkodással és felelősebb vízhasználattal fenntarthatóvá lehet tenni a mezőgazdaságot – a technológia készen áll, és már támogatást is lehet kérni rá.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének kutatója szerint a magyar mezőgazdaság ma két nagy kihívással néz szembe: a klímaváltozással és a kelet-európai gabonainvázióval. Miközben ezekhez alkalmazkodni kellene, épp ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
Oroszország a világ első számú búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. A háború következményei így egy sor olyan országot érintenek, amelyek élelmezését eddig az onnan származó gabona biztosította. Magyarország ugyan megtermeli magának a kenyérnek valót, de a szomszédban zajló események a hazai élelmiszerpiacot is negatívan befolyásolják.
Miért ne ehetne egy csecsemő a bébiételekre jellemző DON-toxin-szintet megközelítő lisztből készült péksüteményt a cég hirdetésével összhangban? Például mert semmi sem garantálja, hogy a termék más szempontból is megfelel a bébiétel kategóriájának, vagy épp megközelíti azt.
Az E-orr kutatócsoport a rovarok szaglóreceptorainak felhasználásával dolgozott ki olyan technológiát, amely időben érzékeli egyes illékony anyagok jelenlétét, így előre figyelmeztethet például a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó lisztharmat jelenlétére.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói szerint a rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállítása az egészséges táplálkozás mellett a klímaváltozás stresszhatásait is segít kivédeni.
A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.
Az időjárási anomáliákat a mezőgazdaság is megsínyli. A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális adatsor szerint a természetes és a kultúrnövényzet sincs jó állapotban a Földön. Magyarországon szinte biztos, hogy a búza és a kukorica is alulteljesít idén.
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.