A minimálbér-emelés miatt akár meg is szűnhetnek cégek
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól. A klasszikus elmélet szerint a minimálbér rossz dolog, mert mesterségesen magasabb bért szab meg, mint amennyit a piacon keresnének a dolgozók, így munkanélküliséget okoz.
A kilencvenes évektől fogva egy sor empirikus kutatás próbálta megerősíteni vagy cáfolni ezt az elméletet. Ezek a kutatások gyakran az olyan rosszul fizetett munkakörökben dolgozókat vizsgálják, mint az éttermi felszolgálók. Egy friss tanulmány szerint például a kevésbé sikeres, a vendégek által rosszabbra értékelt éttermeknek akár a kegyelemdöfést is megadhatja a minimálbér emelése.
A minimálbér egyszerű modellje
A minimálbér elmélete a Bevezetés a közgazdaságtanba óra szintjén a következő. A munkaerőpiacon egymással versenyző cégek vannak, amelyek dolgozókat keresnek. Ha nincsen semmilyen állami beavatkozás, például minimálbér, akkor a cégek annyit fizetnek a dolgozóknak, amennyit akarnak. Viszont a dolgozók szabadon tudnak céget váltani, ezért a fizetéseket a munkakereslet és a munkakínálat viszonya határozza meg, mindenki annyit keres, amennyi az értéke a cég számára.
Ha a kormány ebben a nagyon egyszerű modellben minimálbért határoz meg a piacon kialakult bérszint fölött, a következmény munkanélküliség: ekkora fizetésért ugyanis többen akarnak dolgozni, mint ahány embert a cégek ennyi pénzért foglalkoztatni akarnak.
A minimálbérnek tehát ebben a modellben nyertesei és vesztesei is vannak. A nyertesei azok, akik munkát kapnak, hiszen ők többet keresnek, mint a minimálbér nélküli piaci bérük lenne. A vesztesei pedig azok, akik nem kapnak munkát: ők hajlandóak lennének kevesebb pénzért is dolgozni, mint a minimálbér, de ezt a minimálbér bevezetésével megtiltják számukra. (A kevésbé törvénytisztelő helyeken a minimálbér emelésének hatása lehet a feketemunka arányának növekedése is.)
Miért van mégis szinte minden országban minimálbér? A politikai magyarázat természetesen az, hogy a minimálbér népszerű az alacsony keresetű szavazók körében. De vannak közgazdasági okai is annak, hogy miért lehet jó ötlet a minimálbér. Például ha a munkaadók között nem is olyan nagy a verseny, akkor a dolgozók nem feltétlenül annyit keresnek, amennyi a valódi értékük a cég számára. Ahogy egy monopolhelyzetben lévő cég is drágábban árulhatja a termékeit, mint ha versenyeznie kellene másokkal, úgy ha egy munkaadó monopszón (azaz kb. egyedüli fogyasztói státuszt élvező) helyzetben van, mert mondjuk ő a város egyetlen munkaadója, akkor alacsonyabb munkabért fizethet a dolgozóknak, mint azt a dolgozók termelékenysége indokolja. Szintén pozitív hozadéka lehet a minimálbérnek az alacsony keresetű dolgozók támogatása, illetve az ösztönző jellege, hogy részt vegyenek a munkaerőpiacon, és ne máshol keressék a megélhetést.
Nem szűnő vita
Ezek szép elméletek, de mik a minimálbér következményei a gyakorlatban? – ez vált az egyik legvitatottabb kérdéssé a munkagazdaságtan művelői körében. A nemrég fiatalon elhunyt Alan Krueger (Princeton Egyetem) és David Card (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) az egyik oldalon amellett érveltek gyorséttermi dolgozók adatait használva és a minimálbért emelő és nem emelő amerikai államokat, New Jersey-t és Pennsylvaniát (illetve az államhatárok két oldalán egymáshoz közel lévő éttermeket) összehasonlítva, hogy a minimálbér-emelésnek nincsen negatív hatása a foglalkoztatottságra, sőt növelhette is a foglalkoztatottságot. Még egy könyvet is írtak a témáról Mítosz és mérés: A minimálbér új közgazdaságtana címmel. A másik oldalon David Neumark (Kaliforniai Egyetem, Irvine) és mások vitatták az eredményeiket. Miután ők is begyűjtötték a Burger King, a Wendy’s meg a KFC adatait, azt mondták, hogy Kruegerék adatai nem jók, és szerintük igenis csökkenti a foglalkoztatottságot a minimálbér.
A vita azóta sem zárult le, mostanában például Seattle városban emelték meg nagyon a minimálbért, és ott arra jutottak a kutatók, hogy miközben a minimálbér-emelés nem meglepő módon emelte az alacsony keresetű dolgozók bérét, a foglalkoztatottságuk még jobban visszaesett, és összességében rosszul jártak.
Már a magyarországi minimálbér-emelések hatásait is vizsgálták. Harasztosi Péter (Európai Bizottság Joint Research Centre) és Lindner Attila (University College London) arra jutnak tanulmányukban (közérthető magyar nyelvű összefoglaló itt és itt), hogy amikor 2000 és 2002 között 25 500 forintról 50 000 forintra nőtt a minimálbér Magyarországon, akkor egy kicsit esett a foglalkoztatottság, a bérnövekedés viszont nagy volt, vagyis jól járhattak az alacsony keresetű dolgozók. A cégek viszont a költségek háromnegyedét áthárították a fogyasztókra. Egy másik tanulmányában Lindner 40 év amerikai minimálbér-emeléseit vizsgálva azt mutatta ki, hogy általában nem jár a foglalkoztatottság csökkenésével a minimálbér emelése.
Nem mindegy, hogy muzsikál a cég
Egy új tanulmány az eddigi irodalomhoz képest kicsit más megközelítést alkalmaz. Az eddig említett munkák szerzői jellemzően béradatokat és foglalkoztatási számokat használnak, Dara Lee Luca (Mathematica Policy Research) és Michael Luca (Harvard Business School) viszont a Yelp nevű, Amerikában népszerű szolgáltatásértékelő weboldal adataira hagyatkozott azt vizsgálva, hogy mi történik a különböző értékeléssel rendelkező éttermekkel, amikor nő a minimálbér. Egy konkrét régióra, a San Francisco-öböl térségére koncentráltak. Itt a vendéglátás a legtöbb minimálbért keresőt foglalkoztató ágazat, és az éttermek gyakran nyílnak és zárnak be: az éttermek 5 százaléka zár be évente. Az Egyesült Államok más részeitől eltérően itt az éttermi dolgozók sem kereshetnek az általános minimálbérnél kevesebbet. (Máshol az éttermi dolgozókra a borravalók miatt alacsonyabb minimálbér vonatkozik.) A szerzők azt használták ki, hogy a régió 101 városában 2008 és 2016 között 21 különböző helyi minimálbér-emelést hajtottak végre. Vagyis meg tudták vizsgálni, hogyan alakult az éttermek sorsa a minimálbér-emelés előtt és után, illetve az emelést bevezető és nem bevezető városokban.
A kutatók először bemutatták, hogy az alacsonyabb értékeléssel rendelkező éttermek gyakrabban szűnnek meg. Egy öt csillagból álló skálán egy plusz csillag átlagosan 50 százalékkal csökkenti a megszűnés esélyét. A háromcsillagos éttermek 0,6 százaléka, a négycsillagos éttermek 0,4 százaléka és az ötcsillagos éttermek 0,2 százaléka szűnik meg havonta. Ezután pedig azt vizsgálták meg, hogy amikor egyes városok megemelik a helyi minimálbért, annak van-e hatása az éttermek megszűnésére általában, és ez a hatás eltér-e aszerint, hogy egy étterem mennyire volt közel a megszűnéshez a csillagszáma alapján.
Arra jutottak, hogy a minimálbér-emelés általában étterembezárásokhoz vezet, de nagyon eltérő a hatás a bezáráshoz közeli, nem túl jól muzsikáló és a sikeres, népszerű éttermek esetében. Egy három és fél csillaggal rendelkező, közepes étterem esetében 10 százalékkal nő a bezárás esélye, ha 1 dollárral emelkedik az óránkénti minimálbér (a kontextus kedvéért, San Franciscóban most éppen óránként 15 dollár a minimálbér). Egy szuper, ötcsillagos étterem esetében viszont a minimálbér emelésének nincs hatása arra, hogy bezár-e egy étterem.
Mire következtethetünk mindebből? A szerzők kiemelik, hogy nem tudjuk meg, mik a minimálbér-emelés hosszabb távú következményei, mi történik a bezárt éttermek dolgozóival. Az viszont fontos megállapítás, hogy nagyon eltérőek lehetnek egy minimálbér-emelés átlagos következményei és a leginkább érintett csoportra (ebben az esetben a bezáráshoz legközelebbi éttermekre) ható következmények. Illetve azt is megmutatja ez a tanulmány, hogy egy kis kreativitással mi mindenre lehetnek jók a techcégek által folyamatosan épített adatbázisok az általában használt adatokhoz képest. Ebben az esetben például nem kell éveket várni arra, hogy egy minimálbér-emelés után hozzáférhetővé váljanak a fizetési adatok és az adóbevallások, hiszen a Yelp adatai majdhogynem valós időben vizsgálhatók.
A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: