A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
A Burger Kingen át a Microsoftig egyes nagyvállalatok már azon törik a fejüket, hogyan tudnák videó- és hangbejátszásokkal meghódítani potenciális vásárlóik álmait. A kísérletek még kezdetlegesek, de negyven kutató már nyílt levélben figyelmeztet a veszélyre.
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.
Az iparkamara felmérésében részt vevő cégek 60 százaléka tapasztalta a megrendelések visszaesését, és 93 százalékuk nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt. Csak egyharmaduknál vezettek be otthoni munkarendet, de a nagyvállalatoknál jóval nagyobb ez az arány.
Az olajiparban, a bankszektorban és a modern technológiai iparban keresik a legtöbb pénzt.
Tíz vagy húsz évvel ezelőtt egészen más iparágakat árazott be legmagasabban a piac, mint most. 1999-ben a gigantikus telefoncégek és hardvergyártók részvényei szárnyaltak, majd eljött az energiavállalatok kora. 20 év kihagyás után idén ismét a Microsoft lett a legértékesebb világvállalat.
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól: munkanélküliséget okoz, vagy sem? Egy étterembezárásokat vizsgáló új tanulmány szerint ez több mindentől függ.
A Google, az Amazon és a Youtube az első tízben, a Microsoft a 25., a Facebook sehol.