Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Tavaly ilyenkor még a negyedik legrosszabb volt a magyar nominális minimálbér az unióban, idén már csak Bulgáriát előzzük, ráadásul bruttóban számolnak az Eurostatnál. A mediánbér sem sokkal magasabb a bruttó minimálbérnél.
A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
Nagyjából 750 ezer munkavállaló hiányzik azokból a hivatalos statisztikákból, amelyekből a KSH a hazai bérviszonyokat számítgatja, és amit így kihoz eredményként, az sem fedi a valóságot – állítja a Policy Agenda független társadalomtudományi kutatóintézet elemzésére hivatkozva a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb közgazdaságtani vitája a minimálbérről szól: munkanélküliséget okoz, vagy sem? Egy étterembezárásokat vizsgáló új tanulmány szerint ez több mindentől függ.
A magyarok harmada a létminimum alatt él, a nyugati fizetések megközelíthetetlennek tűnnek, hiányzik a szakszervezeti érdekérvényesítés. A monetáris unió és az egységes európai piac a leszakadt térségek felzárkózása helyett megszorításokat hozott – derült ki a Friedrich Ebert Stiftung konferenciáján.