A közelmúltban jelentek meg a cégek 2018-as beszámolói. A múlt héten már szemügyre vettük az NB1 második felének gazdálkodását, most jön a sokkal izgalmasabbnak ígérkező második rész, melyben az élcsapatok, konkrétan az első hat helyezett pénzügyeinek alakulását mutatjuk be. 

Erőn felül teljesített a Mezőkövesd

Hatodik helyére abszolút büszke lehet a Mezőkövesd-Zsóry, amely néhány éve a másodosztályból jutott fel, és azóta sem számít kimondottan gazdagnak az NB1-ben. A csapat árbevétele 2018-ban megközelítette a 600 millió forintot, ami majdnem 30 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. Ezt kompenzálta viszont, hogy az egyéb bevételek több mint megduplázódtak, szinte hajszálra ugyanakkora összeget kitéve. Így becsléseink szerint összességében 1,1 milliárd forintból gazdálkodott a klub, és több mint 50 millió forintos nyereséget is tudott termelni.

A bevételek legnagyobb részét, 367 millió forintot az MLSZ-től és a ligától érkező jogdíjak tették ki, és ez volt felelős az árbevétel csökkenéséért is, hiszen közel 120 millióval kevesebb pénz folyt be a kasszába, mint 2017-ben. Emellett a hirdetésekből és reklámokból származó bevételek is csökkentek nagyjából 50 millióval, így bő 160 milliót tettek ki. Vagyis ez a két bevételi forrás fedezte a teljes árbevétel 85-90 százalékát. 

Az egyéb bevételek között sorolták fel az önkormányzattól kapott 105 millió forintos támogatást, illetve még ide is jutott 106,8 millió forint az MLSZ-től és majdnem 150 millió egyéb támogatás, amit nem részleteztek. 

Pénzügyileg az Újpest a fekete bárány

Az NB1-ben egyetlen csapat van, mely nem naptári évek szerint közli beszámolóját, az Újpest FC-t működtető Újpest 1885 Kft. üzleti éve júliusban kezdődik, így ők már tavaly decemberben beszámoltak a 2018 júliusában lezárult évükről. Azért az összehasonlíthatóság kedvéért nézzük röviden a számokat!

Becsléseink szerint az Újpest 1,9 milliárd forintból gazdálkodik egy évben, ez 5,8 százalékos növekedést jelentett az előző időszak (2016 júliusától 2017 júliusáig) adatához képest. Az árbevétel több mint 45 százalékkal egymilliárd forint fölé emelkedett, közben viszont az egyéb bevételeknél látszott 10 százaléknyi csökkenés. A költségek közül a többi csapathoz hasonlóan kiemelkedtek a személyi jellegű ráfordítások 1,06 milliárddal. 

A legnagyobb bevételi forrás esetükben is a vagyoni értékű jogok hasznosítása. Ezeket az MLSZ osztja szét, és majdnem 580 milliót tettek ki. Az előző cikkben említettük már, hogy ez mit takar: a csapatok lemondanak bizonyos jogokról, például a sportfogadásról, cserébe a Szerencsejáték Zrt. évente fizet az MLSZ-nek, amit a szövetség visszaoszt a kluboknak úgy, hogy például ösztönzi a fiatal magyar játékosok szerepeltetését. 

Az Újpest az egyéb bevételek között számolt el több mint 700 millió forintnyi játékoseladást, aminek legnagyobb része az albán származású macedón játékos, Enisz Bardhi Levantéba szerződését takarhatta. Érdekesség, hogy ezen felül az árbevételben is feltüntettek majdnem 150 milliót átigazolási díjként. 

Hemingway a költségvetés csökkenésével búcsúzott a Honvédtól

A Budapest Honvéd helyzete azért speciális, mert tavaly még George F. Hemingway volt a klub tulajdonosa, aztán az év elején bejelentették a csapat eladását. Ha helytállók a becsléseink, a klub 2018-ban 1,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, ami minimális, 2 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. 

A Honvédnál az az érdekesség, hogy a 663,5 milliós árbevételhez majdnem kétszer ekkora, 1,1 milliárdos egyéb bevétel társult. Az árbevételben náluk is a vagyoni értékű jogok vitték a prímet 510 millióval, bár ez jelentős csökkenés volt a 2017-es 786 millióhoz képest, amikor bajnokként a legtöbb pénzt kapta a csapat ebből a forrásból. 

További érdekesség, hogy a klub eladása előtt Hemingway folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy nekik nincsenek komoly szponzoraik, és nem is lódított nagyot. Ugyanis a csapatot működtető Honvéd FC Kft. mindössze 46 millió forint reklámbevételt realizált 2018-ban.

Egyre kevesebb kolbász jut a kerítésbe Debrecenben

A kétezres évek magyar sikercsapata volt a DVSC, azonban az anyagi lehetőségeiket nézve már a harmadik hely is bravúrszámba ment a most zárult szezonban. A klub ugyanis 1,3 milliárd forintból gazdálkodhatott, és ennél, mint láttuk, szinte csak tehetősebbek vannak az NB1-ben. Ráadásul ez az összeg 2017-ben még 1,65 milliárd forint volt. Így pedig nem is véletlen, hogy a vállalkozás adóssága 83 millióról 105 millió forintra emelkedett. 

Egy érdekességet mindenképpen ki kell emelni a Debrecen kapcsán: általában nehéz az NB1-ben megsaccolni a focisták fizetését, mivel a személyi jellegű kiadásokat nem szokták részletezni a klubok. Ebben kivétel a hajdúsági együttes, ahol tudjuk, hogy 45 sportolóra jutott 589 milliós éves bérköltség. Ez pedig azt jelenti, hogy átlagosan havi bruttó 1,1 millió forint lehet a fizetés. Ezen belül persze az első csapat 20-25 játékosa valószínűleg lényegesen többet keres, mint az NB3-as csapathoz tartozók. 

Bankot robbantott a Vidi

Eddig soha egyetlen csapat sem tudott 10 milliárd forint feletti árbevételt elérni egy évben, ezt a lécet ugrotta most meg a Vidi 10,2 milliárddal. Ez több mint háromszorosa volt az előző évi 3,3 milliárdnak. 

De honnan jött ez a töméntelen pénz? Először is a szponzoroktól és reklámozóktól, akik a 2017-es 2,2 milliárd után 5,1 milliárdot utaltak a Fehérvár FC Kft. számlájára. Sajnos ennél részletesebb adatokat nem közöl a cég, hiszen a konkrét szponzorációs összeg üzleti titok. Azonban valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az összeg nagy része a Mol beszállásának köszönhető – a cég 2018 nyarán lett a csapat névadó szponzora. Nagy kérdés, hogy a szponzori szerződés összegét egyszerre vagy fokozatosan számolták-e el a felek, erre a következő években kaphatunk választ. Ha idén azt látjuk, hogy jelentősen visszaesik ez a bevételi forrás, akkor a több éves szerződés egyszerre dobta meg a bevételeket. Emellett az is jót tehetett, hogy ősszel az Európa Liga csoportkörében szerepelt a csapat, ahol többek között a későbbi győztes angol Chelsea is az ellenfele volt, emiatt szintén többen láthattak fantáziát a reklámokban. 

Az árbevételen belül szerepel egy egyéb kategória, ahol a 2017-es 337 millió forint után tavaly majdnem tízszer annyit, 3,3 milliárdot számolt el a Vidi. Ezt sajnos nem részletezik, de a forrás itt is viszonylag egyértelműnek tűnik: az EL-kiesés után már írtunk arról, hogy nagyjából 3 milliárd forint ütheti a Vidi markát az UEFA-tól a nemzetközi szereplésért, az egyéb árbevétel növekedése pedig éppen 3 milliárd forint volt. Szintén a nemzetközi szereplés hozadéka lehetett, hogy ugyan csak decemberben adták át a Vidi új stadionját, mégis 57,5 millióról majdnem 430 millióra nőtt a klub jegybevétele. 

A jelentősen megugró árbevételt egészítette még ki majdnem 900 millió forint egyéb bevétel, azonban a klub adózott eredménye 3,8 milliárdot profitot mutatott, így számításaink szerint összesen 7,2 milliárd forint lehetett a jelenleg legtehetősebb magyar klub költségvetése. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a nyereség miatt 160 millió forint adót is be kellett fizetni, amivel a székesfehérvári klub az egész NB1 legnagyobb adófizetője lett. 

A komoly profitot a tulajdonos rögtön ki is használta arra, hogy a korábban a csapatba pumpált 2,5 milliárd forintot visszavegye, ez a lekötött tartalék csökkenésében nyilvánult meg. Elsőre meglepő lehet, hogy ilyen jó anyagi körülmények között hogy lehetett az év végén majdnem kétmilliárdos adóssága a klubnak; a beszámoló szerint ennek fele egy egymilliárdos folyószámlahitelből származó lehívás volt. 

Bajba került a Fradi?

Harmincadik bajnoki címét ünnepelte a Ferencváros nemrég, azonban az eufória után lehet, hogy a szurkolók a szívükhöz kaptak, amikor meglátták az FTC Labdarúgó Zrt. 2018-as beszámolóját. A cég árbevétele 14 százalékkal 2,9 milliárd forint közelébe emelkedett, viszont ezzel párhuzamosan az egyéb bevételek a felükre estek vissza, így 1,4 milliárdot tettek ki. 

Rövod kitérő: azt évek óta láthatjuk, hogy itthon a legtöbb helyen nem üzleti alapon működik a labdarúgás, jelentősek az egyéb bevételek, amelyek sokszor tulajdonosi befizetéseket is takarnak. Ebben a helyzetben pedig tulajdonosi szempontból édesmindegy, hogy támogatásként, juttatásként ad pénzt a klubnak, vagy mondjuk utólag a tőkét pótolja. Éppen ezért lehetnek ilyen nagy ingadozások az egyéb bevételekben, mint tavaly a Fradinál. Persze más formában is jutnak forráshoz, a Fradi esetében például az árbevétel fele a tulajdonos FTC-től érkezett. 

Összességében a jelentősen csökkenő bevételek mellett egy kicsit még többet is költött a csapat, a 2017-es 5,2 milliárd után 5,6 milliárd lehetett a költségvetése. Ebből pedig az következik, hogy komoly, 1,3 milliárdos adózott veszteséggel zárták az évet. 

Ennek köszönhetően az év végére mínusz egymilliárd forintra esett az FTC Labdarúgó Zrt. saját tőkéje. Mindez csak azért probléma, mert negatív saját tőkével nem kaphattak licenszet a 2019/20-as szezonra az MLSZ-től. A beszámolóban már előre is vetítették, hogy 2019-ben tőkeemelésre lesz szükség. 

Ez a tőkeemelés azóta meg is történt: a Cégközlönyben februárban jelent meg, hogy a korábbi 20 004-ről 20 006 darabra emelkedett a törzsrészvények száma. Ezek névértéke ezer forint, de a lejegyző tulajdonosok nem ennyit fizettek. A Cégközlönyben szereplő alapszabály szerint a két új részvényért egyenként 150 millió forint pénzbeli betétet bocsátott rendelkezésre az FTC mint 99 százalékos tulajdonos. Ez a 300 millió viszont még nem oldotta meg a klub egymilliárdos problémáját. Így a harmadik új részvény lejegyzése 999,8 milliós nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásával történt meg, vagyis összesen 1,3 milliárdos tőkét vontak be. 

A beszámoló mellékletében az FTC Zrt. kiemeli, hogy „a likviditás azonnal javítható játékjog értékesítéssel, hiszen az állomány jelenlegi értéke 19,68 millió euró (ami az előző évhez képest növekedett 5,35 millió euróval, azonban ezt az értéket nem szerepeltethetjük a könyveinkben a hatályos labdarúgásban érvényes szabályozás tiltása miatt”. Ez a mondat azonban a szurkolókat aligha nyugtatja meg, hiszen az FTC gyakorlatilag elismeri, hogy végső esetben a játékosok eladása jelenthet megoldást a tőkehiányra. 

A folytatás sem fest rózsás képet a Fradi gazdálkodásáról: „a meghatározó tulajdonos köti a működést biztosító szerződéseket, és jelöli ki a célokat, és a társaság pénzügyi menedzsmentje által előterjesztett - mind szakmai, mind pénzügyi - aktuális helyzetet bemutató jelentéseket figyelembe véve hozza meg döntéseit. A cél az elkövetkező időben a költségek átgondolt csökkentése” 

Ha az utolsó mondatból indulunk ki, akkor a Fradi-drukkerek nem sok jóra számíthatnak a közeljövőben, hiszen csökkenő költségvetés mellett nehéz lesz tartani a lépést a Vidi anyagi lehetőségeivel. 

Persze bármikor beeshet egy új szponzor a Fradihoz is, illetve szert tehetnek egyéb bevételi forrásokra, de a jelek szerint erre a menedzsment sem lát rövid távon lehetőséget. Egy sikeres nemzetközi szereplés biztos sokat segítene idén, ahogy a Vidi tavalyi példájából is láthattuk. 

Facebookon is követed a Qubitet? Lájkold a Sportértéket is!