Az NB1 második felében végzett hat csapat egyaránt növelni tudta költségvetését 2018-ban az előző évhez képest – derül ki a klubok mögött álló gazdasági társaságok most megjelent beszámolóiból. A Puskás Akadémia kis híján végrehajtotta azt a csodát, hogy a liga harmadik legnagyobb büdzséjével kiesett, a Kisvárdától azonban az anyagi lehetőségeket nézve a bennmaradás is kisebbfajta csoda volt. De nézzük a 7-12. helyen végzett csapatok számait!

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Sportérték ezúttal is feldolgozza az NB1 összes klubjának pénzügyi beszámolóját. Az elmúlt napokban már mérlegeket, eredménykimutatásokat, kiegészítő mellékleteket bújtunk, hogy semmi apróság ne kerülje el a figyelmünket. A tervek szerint összesen három cikkben foglaljuk össze a lényeget:

• Most a nemrég zárult bajnokság 7-12. helyezettjeit vesszük szemügyre, így például kiderülhet, mennyi pénzre van ma legalább szükség ahhoz, hogy valaki helytálljon a magyar első osztályban. 
• Néhány nap múlva jönnek az élcsapatok, az első hat klub gazdálkodásának bemutatása. 
• Harmadikként pedig a tervek szerint megint színes-szagos grafikonokon mutatjuk majd meg a lényeget, hogy az se maradjon le semmiről, akinek nincs ideje végigolvasni a cikkeket, csak pár ábrát pörgetne át. 

12. Szombathelyi Haladás

Gyakorlatilag az egész szezonban tökutolsó volt a vasi csapat, aztán tavasszal akkora hajrát nyitottak, hogy mégis majdnem megmenekültek. Anyagilag pedig nem tartoznak a legcsóróbbak közé az NB1-ben, ezt eddig is tudtuk, becsléseink szerint a klubot működtető kft. tavaly 1,4 milliárd forintból gazdálkodhatott, ami 12,5 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben. A költségvetés becslésénél ugyanazt az egyszerű módszert alkalmaztuk, mint eddig: árbevétel+egyéb bevétel-adózott eredmény.

A Haladás esetében mindez úgy jött össze, hogy 18 százalékkal, egymilliárd forint fölé nőtt az árbevételük, miközben volt 228 milliós egyéb bevétel is. Az adózott eredmény viszont még így is vaskos, 200 milliós mínuszt mutatott, bár ha azt vesszük alapul, hogy egy év még ennek másfélszerese volt, akkor a tendencia pozitív.

A szombathelyi klub több mint ötszörösére tudta növelni jegybevételét 2018-ban, ami vélhetően elsősorban az új stadion átadásának köszönhető. A 2017-es év tetemes részét ugyanis albérletben kellett lejátszaniuk. Persze a közel 100 milliós jegybevétel még így is eltörpül a csapat teljes költségvetésén belül, de majd látni fogjuk, hogy voltak ennél is alacsonyabbak az NB1-ben. 

Ahol jelentősen javult a Haladás bevétele, az a reklám, ami közel 175 milliót hozott nekik, 43 százalékkal többet, mint 2017-ben, emellett a játékoseladás 227,2 milliós bevétele is több mint négyszerese volt az egy évvel korábbinak. Eközben viszont az MLSZ-től a vagyoni értékű jogok hasznosítása után kapott összeg 470 millióra zsugorodott az előző évi 643 millióról. 

Ami még érdekesség: tavaly Szombathely városa is kinyitotta a kasszáját, az előző évi 8,6 millió forint után több mint 150 milliós támogatást szavazott meg a csapatnak. És még egy apróság: a Haladás azon kevés klub közé tartozik, melyek még a személyi jellegű ráfordításaikat is részletezik, így közelebb juthatunk ahhoz, mennyit fizetnek ki csak a játékosoknak. Nos, a beszámoló szerint a teljes, közel egymilliárdos személyi jellegű kiadásból 600 millió kapcsolódott a játékosok bérköltségéhez járulékok és egyéb természetbeni juttatásokon kívül. 

11. MTK Budapest

Amennyire elkönyvelhettük tuti kiesőnek a Haladást, annyira volt meglepő az MTK búcsúja. A kék-fehérek a szezon első felében újoncként még a dobogóról is álmodozhattak, utána viszont tavasszal minden elképzelést alulmúltak az eredményeik. 

Becsléseink szerint az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. közel 1,5 milliárd forintból gazdálkodhatott 2018-ban, ez gyakorlatilag stagnálást jelentett az előző évhez képest. A költségvetésen belül majdnem fele-fele arányban volt az árbevétel és az egyéb bevételek, miközben csak a személyi jellegű ráfordítások elvittek 800 milliót. 

Ami említésre érdemes, hogy az egyéb bevételeket szinte teljes egészében működési támogatás tette ki 758 millió forint értékben. Ebből 138,6 milliót adott az MLSZ, 185,4 millió jött a társasági adó (tao) felajánlásokból, 433,9 millió pedig egyéb (vélhetően tulajdonosi) támogatás volt. 

Említettük a Haladásnál, hogy a közel 100 milliós jegybevétel nem kirívóan alacsony, az MTK esetében ez csak 34,8 millió volt és szponzoroktól is alig 63 milliója folyt be a klubnak. Az árbevétel legnagyobb része a kereskedelmi bevétel volt 477 millió forinttal, de ezt sajnos nem részletezték a beszámolóban, jelentős része reklám lehetett. 

10. DVTK

Diósgyőrben zsinórban a második olyan szezont zárták, amikor az utolsó pillanatig izgulni kellett, de végül sikerült a bennmaradás. A népes szurkolótábor valószínűleg előrelépésben reménykedik, az anyagiak alapján nem is indokolatlanul. A Diósgyőr FC Kft. ugyanis nagyjából 2,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat, ami minimális, 1,7 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest. 

A DVTK árbevétele kicsit több mint 900 millió forint volt tavaly, ehhez jött még majdnem 700 milliós egyéb bevétel. De a jelek szerint ez sem fedezte a működést, hiszen az adózott eredmény további 633,5 milliós lyukat mutat. 

Az egyéb bevételek között szerepel az UEFA-tól kapott 47 milliós szolidaritási támogatás, az MLSZ is tett 375,6 millió forintot a kasszába, emellett a tao kiegészítő támogatás 19 milliót, az utánpótlás támogatás időarányos része pedig 144,4 milliót jelentett, amihez jött még 45 milliós egyéb támogatás. 

9. Kisvárda

Az egész NB1-ben a Kisvárda költségvetése emelkedett a legnagyobb mértékben, több mint 75 százalékkal 2018-ban, ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a csapat az év első felében még a másodosztályban szerepelt, ahol lényegesen szerényebb anyagi lehetőségekkel bírnak a klubok. Ugyanez lehet az oka, hogy a szabolcsi csapat messze a legkisebb költségvetésből, 718,8 millió forintból gazdálkodhatott, rajtuk kívül mindenki megugrotta az egymilliárdos lélektani határt. 

Azért az sokat elárul a Kisvárdáról és az egész magyar fociról, hogy a bő 700 milliós összegből kicsit több mint 500 milliót a bérköltségek vittek el. 

A klub bevételeiben elenyésző volt a jegyekből származó forrás, mindössze 36 milliót tett ki, majdnem tízszer ennyit kaptak az MLSZ központi kalapjából és a szponzorok, illetve reklámozók is „összedobtak” 213,4 milliót és volt 16,3 milliós egyéb bevételük is. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a legszegényebb NB1-es csapat költségvetésének felét a szövetségtől visszaosztott központi bevételek biztosítják. 

8. Paksi FC

Évek óta azt lehet mondani, hogy anyagi lehetőségeihez mérten a tolnai csapat a magyar bajnokság egyik nagy túlteljesítője, hiszen a nagyokhoz képest elenyésző forrásból gazdálkodnak, még sincsenek kiesési gondjaik szinte soha. Tavaly 1,2 milliárd forintot költhetett el a csapatot működtető társaság, ebből sikerült egy nyolcadik helyet kihozniuk. 

A kft. árbevétele nagyjából 100 millió forinttal csökkent 2017-hez képest, ezt azonban ellensúlyozta 744 millió forintnyi egyéb bevétel, aminek a legnagyobb része vissza nem térítendő támogatás volt. Azt nem árulták el a beszámolóban, ki volt ennyire nagylelkű a csapattal, de elképzelhető, hogy a tulajdonos sportegyesület pótolta ki ilyen formában a költségvetésüket. A 2017-es beszámolóban még bevallották, hogy az egyéb bevételből 287 milliót a tulajdonos működési támogatása tett ki, ezért lehet most is hasonlóra gyanakodni. Ilyen esetben ugyanis tulajdonosi szempontból mindegy, hogy támogatásként adja oda azt az összeget, ami a nullás eredményhez kell, vagy a veszteség miatt elfogyó tőkét pótolja utólag. 

A piaci árbevételeket tekintve talán az egész NB1-ben a legkevesebb jegybevétele volt a klubnak, a 10 millió forintot sem érte el ez az összeg. A legnagyobb szeletet az a 375,9 millió forint tette ki, amit az MLSZ-től kaptak a vagyoni értékű jogok hasznosítása után. Ez gyakorlatilag az az összeg, amivel a Szerencsejáték Zrt. támogatja a magyar focit a sportfogadási jogokért cserébe, ezt osztja vissza a szövetség különböző premizálás alapján, például azt is figyelembe véve, melyik csapatban hány magyar fiatal játszik. Ez az összeg a Paks esetében egyébként 160 millió forinttal csökkent tavaly az előző évhez képest. 

7. Puskás Akadémia

Látszólag a középmezőnyben végzett a felcsúti klub, ami azt jelentené, hogy nem voltak kiesési gondjaik, azonban a szezon második felében olyan sűrű lett a mezőny, hogy csak hat pont választotta el őket a tizenegyedik MTK-tól. Ha pedig hozzátesszük, hogy a Puskás az egész mezőnyben a harmadik legnagyobb költségvetésből gazdálkodott, akkor ez már nem annyira imponáló teljesítmény. 

A klub eddig sem szűkölködött az anyagiakban, számításaink szerint azonban 2018-ban további 43%-kal nőhetett a Puskás Futball Club Kft. büdzséje, mely így megközelítette a 3,6 milliárd forintot. Ez szinte teljes egészében piaci árbevétel a beszámoló szerint, de a megoszlását sajnos nem részletezik, így nem tudni, miből keresett ennyit a csapat. A jegybevétel valószínűleg náluk is elhanyagolható a teljes költségvetésen belül, cserébe a szponzorok, reklámozók dobhatják meg a forrásokat. Szükség is volt erre a forrásra, hiszen csak bérköltségként kifizettek másfél milliárd forintot. 

Facebookon is követed a Qubitet? Lájkold a Sportértéket is!