A Takla-Makán sivatag terjeszkedését megállító kínai zöldítési program szén-dioxid-megkötőként is kiválóan teljesít
Amerikai és kínai kutatók a felszíni vegetációt monitorozó műholdak idősoros adatait elemezték.
erdősítés
Annyi fát ültettek Kínában, hogy teljesen megváltozott az ország vízkörforgása
A nagyszabású zöldítés miatt ugyan több lett a csapadék, de az nagyon egyenlőtlenül oszlott el, és így az ország háromnegyedében még csökkent is az elérhető édesvíz mennyisége.
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Ha meg akarjuk állítani az elsivatagosodást, nem akác- és fenyőerdő kell az Alföldre, hanem sztyepp
Az 1923-ban törvényileg elrendelt Alföld-fásítás ötlete a mai kormányzati klímastratégiában is tetten érhető, holott az ökológia jelen állása szerint a rohamosan sivatagosodó Duna-Tisza közén nem az összefüggő rengetegek, hanem az ártéri ligeterdőkkel, mezővédő fasorokkal tarkított mozaikos ökoszisztémák jelenthetnének valódi megoldást.
Átalakulhat a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak bennük
A kísérleti eredmények segíthetnek az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni a változó klímához.
Sikeres volt az újraerdősítés egy Duna menti szigeten, ahol tavasszal 60 ezer csemetét ültettek el
A Beliczay-sziget tavaszi újratelepítésének sikereit a most, ősszel végzett vizsgálatok eredményei mutatják: alig volt szükség a csemeték pótlására.
A környezetvédelem ügye mindig az ellenzéknek fontosabb, de a környezet nem lehet ellenzékben
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
A szaharai Nagy Zöld Fal nem csak Afrika időjárását változtatja meg
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
Meggondolatlan fásítás helyett a gyepek védelmét szorgalmazzák magyar ökológusok
A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.
Ha támogatsz egy kenyai vagy brazil erdősítést, azzal valójában saját magadon segítesz
A szén-dioxid megkötését, a levegő és a víz tisztítását, a hőmérséklet szabályozását, a biológiai sokféleség őrzését, a természetes élelem biztosítását csak az erdők tudják nekünk nyújtani, erre mit csinálunk? Fűrésszel és gépekkel megyünk nekik. Az erdők védelme és helyreállítása az egyik legfontosabb előttünk álló feladat, és a Mastercard Priceless Planet Koalícióján keresztül nagyvállalatok és fogyasztók közösen léphetnek fel az erdők pusztulása ellen.
Rohingya menekültek erdősítették újra a világ legnagyobb menekülttáborát
A 900 ezer menekültnek otthont adó bangladesi tábor védett erdőterületét már szinte teljesen elhordták tűzifának, amikor 2018-ban óriási erdősítésbe kezdtek a helyiek részvételével: a New York-i Central Park területének kétszeresét zöldítették újra, javítva az életkörülményeken, a biodiverzitáson és a szélsőséges időjárásnak való ellenálláson is.
Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
Az erdősítés egyértelműen növeli a nyári csapadékmennyiséget
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Nem esőerdőként ugyan, de átalakíthatja az afrikai klímát a szaharai Nagy Zöld Fal
Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.