Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.
A fák kérgében élő mikrobák elnyelik a levegőben található metánt, ami a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős.
Az 1000 tonnányi üvegházhatású gázzal töltött kupola a szél- és naperőművekkel termelt energia felhasználását teszi lehetővé a termelés időpontjától függetlenül.
Eddig azt hittük, a tengeráram lassulása kevesebb szén-dioxid felszínre emelkedését is jelenti, de úgy tűnik, nem így van. Ez pedig megint csak az üvegházhatású gázok növekedését okozhatja a légkörben.
Az izlandi üzem 36 ezer tonnányi szén-dioxidot tud majd évente befogni a légkörből, ami egy csapásra megnégyszerezi a szén-dioxid-leválasztási technológia globális kapacitását.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Az olivin savban oldva képes a légköri szén-dioxid megkötésére, így a nagy mennyiségben használt építőanyagot zöldítheti.
Az alakzatoknak a szén-dioxidhoz van közük, de a vad elméletek megfékezésében nem segít, hogy az Inca City nevű dél-marsi régióban figyelték meg őket.
Már több mint hatszor annyi óriás mamutfenyő él az Egyesült Királyságban, mint Kaliforniában, ahol a fák őshonosak. Egy friss kutatás szerint a növények jól érzik magukat a brit szigeteken, de még nem kötnek meg annyi szén-dioxidot, mint észak-amerikai társaik.
Az Északi-sark jégtakarója olyan gyorsan olvad, hogy az előrejelzések szerint 2035-ben már nem hófehér nyarak, hanem tengerkék élettér marad az ott élő állatoknak.
Kanada egyes tartományainak lakói negyedévente csinos összeget kapnak az államtól, amit arra költenek, amire akarják. De hogyan segít az adóújraosztás az emisszió visszafogásában, és mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék a rendszert?
A tengerfenéken évszázadok óta nyugvó karbonkészletek felkavarása nem tűnik túl jó ötletnek, egy friss kutatásból pedig most kiderült, hogy pontosan mennyire nem az.
Mennyit segít a Földnek, ha rekordszámban, több mint 84 ezren utaznak Dubajba, hogy a szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről diskuráljanak? Felér-e a hosszú távú nyereség a rövid távú károkkal? Mekkora karbonlábnyomot hagy egy magánrepülő, és meddig tartana az út biciklivel?
Bár a mostani becslések 1,5 és 4,5 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak, egy friss kutatás eredményei szerint ennek többszöröse is bekövetkezhet a felszabaduló szén-dioxid miatt.