Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.
2040 helyett már 2035-ben betilthatják a fosszilis üzemanyaggal működő autók vásárlását, és a tilalmat a hibrid autókra is kiterjesztik. Az Egyesült Királyság nagyban készül a novemberi klímacsúcsra, amelyet náluk rendeznek.
A szén-dioxid-kibocsátást monitorozó speciális műholdak mellett 2025-től további mérőegységek figyelik a globális földi klíma változásait jelző paramétereket. A fejlesztésekre 1,8 milliárd eurót szavaztak meg az Európai Unió tagállamai.
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Elterjedt gyakorlat, hogy a légitársaságok ott tankolnak, ahol nekik jobban megéri, és ennek érdekében jóval nagyobb súllyal repülnek rövid utakon. Így még tovább nő a légi közlekedés amúgy is tetemes kibocsátása, ráadásul ellenőrizhetetlenül.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Messze még a magánrepülős piac tetőpontja, egy új jelentés szerint az elkövetkező években tovább bővül a kereslet. Pedig a bűnös szenvedély, amelynek Bill Gates is hódol, utasonként akár negyvenszer annyi szén-dioxiddal terheli a légkört, mint a hagyományos repülés. A Microsoft-alapító éves repülési CO2-kibocsátása 2017-ben 1600 tonnát tett ki, amikor egy átlagos amerikaié 15 tonna volt.
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
A cink alapú új anyag szelektíven ejti csapdába a szén-dioxid-molekulákat, mgköti őket, és így új, az élet szinte bármely területén alkalmazható műanyag jön létre.
A készülék egy nagyobb hűtőgépre hasonlít, városi környezetre tervezték, és a szén-dioxid megkötése után még felhasználható bioüzemanyagot is kiad magából.
Bár a kutatók szerint a klímaváltozás hatásainak megállításához, de akár mérsékléséhez is azonnali és radikális intézkedésekre lenne szükség, a száraz adatok azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nemhogy megtorpant volna az elmúlt időben, hanem rendületlenül emelkedik.
Az irodai, iskolai vagy otthoni szén-dioxid-szint az eddig vélt 5000 helyett már 1000 ppm-es szinttől hatással lehet a kognitív képességekre, 2000 ppm fölött pedig csont- vagy vesebetegségeket okozhat – derült ki egy új tanulmányból.
Egy cambridge-i kutatás a melegebb klíma miatt gyorsabban növekvő fák szén-dioxid-megkötését vizsgálta, arra jutottak, hogy hiába lesznek nagyobbak, hamarabb el is pusztulnak.
Bár az amerikai hadsereg az elmúlt 10 évben javított a helyzeten, még mindig nagyobb kibocsátó, mint Magyarország és más iparosodott országok.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
Amióta mérik, még soha nem volt még annyi szén-dioxid a Föld légkörében, mint 2019 májusának első hetében.
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
Caroline Lucas szerint a klímaváltozás lassítása érdekében vissza kell fogni a húsevést, a kisgazdálkodókat pedig támogatni kell abban, hogy csökkentsék haszonállataik számát. Az iparág szerint a húsadónak a kispénzűek látnák kárát.
Az egy dolog, hogy az újonnan kifejlesztett csodapolimer képes újjáépíteni magát, de mindehhez szén-dioxidot használ, így tulajdonképpen még a környezetnek is jót tesz.
A 2015-ös egyezményben viszonylag rugalmasan rögzítették, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, pedig nagyon nem mindegy. Több európai országban már bő tíz év múlva nem lehet új benzines vagy dízeles autót kapni.
Amióta mérik az emberek, nem volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje. A történelem előtti időkben előfordult, de akkor nem is lehetett olyan kellemes a Földön élni.