Az erdei biomasszával fűtött erőművek a fosszilis társaiknál is nagyobb károkat okoznak
A biodiverzitást csökkentő fatüzelés a földgáz elégetésénél is jelentősebben növeli a szén-dioxid-kibocsátást, miközben jelentősen megemeli az energiaárakat.
szén-dioxid
Drámai mértékben emelkedik a szén-dioxid mennyisége a Föld légkörében, de belehalni egyelőre nem fogunk
Dermesztően hangzik, de félrevezető az a kijelentés, miszerint 50 éven belül „toxikussá válik a légkör”. A valódi kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni egy komplex civilizáció egy olyan éghajlati rendszerhez, amelyet néhány generáció alatt toltunk ki a megszokott tartományából.
A fagypont körüli tartományban százszorosan áteresztőbbé válik a permafroszt
Legalábbis a Leeds-i Egyetem kőzetfizikai tanszékének kutatócsoportja által végzett laboratóriumi kísérletek eredményei szerint.
Mit egyen a magyar, ha fontos az egészsége?
Az egészségtelen és fenntarthatatlan módon előállított élelmiszerek fogyasztásában a világelsők közé sorolt Magyarországon nem létezik hivatalos táplálkozási ajánlás. Ezt a hiányt pótolja a Semmelweis Egyetem dietetikusainak nemzetközi és hazai jó példákat összehasonlító átfogó elemzése.
Ötven éven belül toxikussá válhat a légkör a szén-dioxid-szint növekedése miatt
Ausztrál kutatók szerint kimutatható az emberi vérből a légköri szén-dioxid-szint növekedése. 2076-ra a vér bikarbonát szintje megközelítheti a jelenleg egészségesnek tartott szint felső határát.
Kőpáncélt készítenek a szén-dioxidból a gombatermesztő hangyák
A Sericomyrmex amabilis tagjai dolomittá alakítják a bolyban felgyűlő gázt, majd az ásvánnyal a külső vázukat erősítik. Hogy erre hogyan képesek, az egyelőre rejtély.
A Takla-Makán sivatag terjeszkedését megállító kínai zöldítési program szén-dioxid-megkötőként is kiválóan teljesít
Amerikai és kínai kutatók a felszíni vegetációt monitorozó műholdak idősoros adatait elemezték.
Három rekordmeleg év után elkerülhetetlenné vált a 1,5 fokos klímacél túllépése
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
Az AI-nak már akkora karbonlábnyoma van, mint New Yorknak
Egy új tanulmány nemcsak az adatközpontok, hanem az AI-használat teljes környezeti hatását igyekszik megbecsülni. De meglehet, csak a felszínt kapargatja.
Rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, ami már az önmagát erősítő globális felmelegedés jele lehet
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
Mennyire vagyunk tényleg egyedül a civilizációnkkal? – egy új osztrák kutatás szerint eléggé
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
„Az éghajlat mindig is változott, nincs itt semmi látnivaló” – vagy hogy is van ez?
Rápörögtek az éghajlati rekonstrukciókra a klímaszkeptikusok, pedig azok éppen, hogy nem őket igazolják. Nemrég Joe Rogan is egy ilyennel igyekezett alátámasztani podcastjában, hogy nem kellene túlaggódni a globális felmelegedést – három érven keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza.
Esőcsinálás, napfénytakarás – titokzatos háttérhatalmak vagy a Föld érdekeit szolgálják a legvadabb klímavédelmi technológiák?
A tudomány nehezen tudja tartani a lépést a konteógyárakkal: elméletben már léteznek a módszerek a klímaváltozás lassítására, ám a legóvatosabb kísérleteknek is rendre keresztbe tesznek azok, akik félnek a természetbe való beavatkozástól. Videóban mutatjuk be, mit kell tudni a rejtélyes geomérnökségről.
Cudar világ vár a hawaii korallokra
A Hawaii Egyetem friss kutatása szerint az elkövetkező harminc évben soha nem látott mértékben savasodik majd az óceán vize. A karbonkibocsátástól függ, hogy a korallok tudnak-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Kenyában őshonos fügefák lehetnek a klímavédelem szuperhősei
Egy új felfedezés szerint három fügefafaj hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, így az erdősítések során nem kell választani a fák szénelnyelő és gyümölcstermő képességei között.