A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Egy évvel halasztották el a szabályozás bevezetését.
Európa egyik utolsó babérlombú erdejében, a védett Laurissilvában is felcsaptak a lángok; a tűzoltásba közben már az EU is besegített.
A Berlin melletti Tesla Gigafactory kapacitását most tervezik megduplázni, ami további erdőirtáshoz vezethet.
A fák kérgében élő mikrobák elnyelik a levegőben található metánt, ami a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős.
Hiába csökkent egy év alatt a felére az erdőirtás mértéke az Amazonas-medence brazil részén, a klímaváltozás és az aszály felerősíti az egyre pusztítóbb erdőtüzeket.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
A portugáliai Coimbra közelében működik az a birtok, ahol egy kis nemzetközi csapat gyakorlatilag a nulláról épített fel mindent, hogy megmutassa a világnak: nem csak a városi kényelemben lehet jól élni.
A kísérleti eredmények segíthetnek az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni a változó klímához.
Az enyhébb telek mellett a gombás fertőzés sem okoz nagyobb számú elhullást az állományban.
Legalábbis egy japán kutatócsoport friss eredményei arra mutatnak rá, hogy a csapadék befolyásolja a gombák elektromos potenciálját, ami a tanulmány szerzői szerint a gombák közötti kommunikáció kulcseleme.
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Hosszú távú terv készül a Budapesthez tartozó 3600 hektárnyi erdő átfogó kezeléséről.
Az idősebb odvas fák rengeteg faj élőhelyéül szolgálnak, viszont egyre kevesebb van belőlük. Ezért kutatók a gombákhoz fordulnak, hogy felgyorsítsák a fiatal fák öregedését.