A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.
Az Egyesült Államok Utah államában található Pando első látásra egy kizárólag amerikai rezgő nyárakból álló erdő. Csakhogy a 47 ezer fa genetikailag egyetlen egyed. A klímaváltozás által felerősített negatív környezeti hatások és a túlszaporodott növényevők együttes támadása a különleges ökoszisztéma végét jelentheti.
A szén-dioxid megkötését, a levegő és a víz tisztítását, a hőmérséklet szabályozását, a biológiai sokféleség őrzését, a természetes élelem biztosítását csak az erdők tudják nekünk nyújtani, erre mit csinálunk? Fűrésszel és gépekkel megyünk nekik. Az erdők védelme és helyreállítása az egyik legfontosabb előttünk álló feladat, és a Mastercard Priceless Planet Koalícióján keresztül nagyvállalatok és fogyasztók közösen léphetnek fel az erdők pusztulása ellen.
A 900 ezer menekültnek otthont adó bangladesi tábor védett erdőterületét már szinte teljesen elhordták tűzifának, amikor 2018-ban óriási erdősítésbe kezdtek a helyiek részvételével: a New York-i Central Park területének kétszeresét zöldítették újra, javítva az életkörülményeken, a biodiverzitáson és a szélsőséges időjárásnak való ellenálláson is.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai az Őrségi Nemzeti Park területén található erdei életközösségek részletes felmérésével arra keresték a választ, hogy mik azok a szerkezeti elemek, amelyek gazdálkodás mellett is szavatolják a biodiverzitás magas szintű fenntartását.
A Müncheni Környezetvédelmi Intézet legújabb eredményei szerint az észak-ukrajnai szovjet atomerőmű 1986-os katasztrófája után Dél-Németországot is szennyező radioaktív anyagok ma is jelen vannak az erdei élővilágban.
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!
Egyre nagyobb üzlet a háborítatlan erdő: a világ kereskedelmi faellátásának 1 százalékát felhasználó svéd bútorcég most az Egyesült Államokban vásárolt erdőt karbon-ellentételezésként, de a Baltikumban és Romániában is vannak erdőségei.
A tölgyes erdőkben az idős fák már pusztulófélben vannak, de hiányoznak a fiatal tölgyek generációi, amelyek természetes módon pótolhatnák az öregeket, fenntartva ezzel a tölgyesek folytonosságát. Bár korábban is léteztek magyarázatok az aggasztó jelenségre, eddig nem sikerült feltárni a természetes utánpótlás hiányának okát.
A több mint ezeréves, őshonos erdők segítségével válhat az ország 2060-ra karbonsemlegessé. A központi tervek szerint 2035-ig 26 százalékkal, vagyis körülbelül egy németországnyi területtel növelnék meg az erdők felületét.
A Torontói Egyetem kutatói az elsők, akik műszeres méréséket is végezve megvizsgálták az északi féltekén honos lombhullató fajok által nyújtott védelmet – ilyen kutatást eddig csak Ausztráliában és Új-Zélandon végeztek.
Az emberi eredetű klímaváltozás és a fakitermelés miatt több fa pusztult el az elmúlt 100 évben, mint amennyi megnőtt, és ez rossz hír, mert a fiatal erdők sokkal kevesebb szén-dioxidot tudnak tárolni.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint.
A védett fekete gólyák fészkelőhelyéül szolgáló, 90 év körüli nyárfaligetet a környezetvédelmi engedélybe foglaltak megsértésével termelték ki – írta a WWF. A Natura 2000-es területet a hullámtér rendezésének részeként tarolták le. A szervezet szerint Mordorra emlékeztet a pusztaság, ami a kivágott fák után maradt.
Csak ebben az évben már tizenhatszor támadtak rá fatolvajok ellen fellépő erdészeti dolgozókra Romániában. Egyiküket fejszével verték halálra, egy másik férfit ismeretlenek vadászpuskával lőttek le a múlt héten.
A klímaváltozás miatt aggódó civilek és vállalatok, a földtulajdonosok, valamint az erdészeti szakemberek szándékait hangolja össze a My Forest. Sok minimális adományból maximális eredmény!
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenének újra, de nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Ironikus módon a füves életközösségekre a klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulása mellett most egy harmadik veszély is leselkedik: a faültetés.
A szomszédos fák a magányos tönköket is ellátják vízzel, hogy ne szakadjon meg a gyökérrendszer, és fennmaradjon az erdei ökoszisztéma.
Egy cambridge-i kutatás a melegebb klíma miatt gyorsabban növekvő fák szén-dioxid-megkötését vizsgálta, arra jutottak, hogy hiába lesznek nagyobbak, hamarabb el is pusztulnak.