Hiába csökkent egy év alatt a felére az erdőirtás mértéke az Amazonas-medence brazil részén, a klímaváltozás és az aszály felerősíti az egyre pusztítóbb erdőtüzeket.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
A portugáliai Coimbra közelében működik az a birtok, ahol egy kis nemzetközi csapat gyakorlatilag a nulláról épített fel mindent, hogy megmutassa a világnak: nem csak a városi kényelemben lehet jól élni.
A kísérleti eredmények segíthetnek az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni a változó klímához.
Az enyhébb telek mellett a gombás fertőzés sem okoz nagyobb számú elhullást az állományban.
Legalábbis egy japán kutatócsoport friss eredményei arra mutatnak rá, hogy a csapadék befolyásolja a gombák elektromos potenciálját, ami a tanulmány szerzői szerint a gombák közötti kommunikáció kulcseleme.
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Hosszú távú terv készül a Budapesthez tartozó 3600 hektárnyi erdő átfogó kezeléséről.
Az idősebb odvas fák rengeteg faj élőhelyéül szolgálnak, viszont egyre kevesebb van belőlük. Ezért kutatók a gombákhoz fordulnak, hogy felgyorsítsák a fiatal fák öregedését.
A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.
Izgalmas, komplex játékmenet, művészi illusztrációk, és még a természetről is rengeteget lehet tanulni belőlük: két társas, ami tökéletesen illik a karácsonyfa-ponty-bejgli ökoszisztémába.
Műholdfelvételek elemzésével bukkantak rá a kiterjedt erdőpusztítás nyomaira.
A Berlinalét is megjárt francia természetfilm úgy mutatja be egyetlen tölgyfa egy évét, hogy az erdő szívének nevezett fa egész ökoszisztémája feltárul előttünk – az itt lakó mókustól, a vacsorázni járó vaddisznón át egészen a makkzsizsik és a különféle gombák szerepéig.
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
A Beliczay-sziget tavaszi újratelepítésének sikereit a most, ősszel végzett vizsgálatok eredményei mutatják: alig volt szükség a csemeték pótlására.