Kiderült, hogy a spenóttal tényleg lehet doppingolni

A spenótot (Spinacia oleracea) 1870-ben kiáltották ki csodaszernek, amikor is állítólag egy német vegyész, Erich von Wolf (mások szerint Gustav von Bunge) rakta rossz helyre a tizedesvesszőt, amikor a zöldség tápértékét vizsgálta, a jegyzetei alapján az egész világ úgy hitte, hogy tíz deka spenótban 35 milligramm vas található. A vas meg ugye jót tesz, úgyhogy boldog-boldogtalan rászabadult a valójában 3,5 milligrammnyi vasat tartalmazó spenótra, sőt, a gyerekeket is ráállították. A marketing működött: Popeye népszerűsége miatt az Egyesült Államokban 1931 és 1936 között 33 százalékkal nőtt a spenótfogyasztás.

Aztán persze kiderült, hogy valaki elnézett valamit, de addigra már késő volt: a további elemzések nyomán 1937-ben megpróbálták a helyére tenni a tizedesvesszőt, de a spenót addigra visszavonhatatlanul elfoglalta a helyét az egészséges ételek panteonjában, a fütyülni tanító répa és a finom finomfőzelék közvetlen szomszédságában. A szórakozott német vegyész mítoszából egyébként ugyanúgy nem igaz semmi, mint ahogy a spenót páratlan vastartalmáról sem: az egész történetnek Mike Sutton kriminológusprofesszor eredt a nyomába 2010-ben, és ő azt valószínűsíti, hogy a hibás adat eredetileg a szárított spenótlevélre vonatkozott, nem a frissre, ezt érthette félre valaki. Az már csak a hab a tortán, hogy a spenótban található vasat a növény oxálsavtartalma miatt eleve nem tudjuk túl hatékonyan feldolgozni.

Popeye-nek igaza volt

Mindezek után azt hinnénk, hogy a szerencsétlen spenótot visszazavarták az őt megillető helyre, a hétköznapi zöldségek közé, de nem: nemrég kiderült róla, hogy hatékony doppingszer, sőt, a benne található ecdysterone nevű szteroid még hatékonyabb is, mint a nemzetközi doppingszövetség tiltólistáján szereplő anabolikus szteroidok. A berlini Freie Universität kutatói egereken és embereken is tesztelték a spenótkivonatot, és arra jutottak, hogy azok az atléták, akik kaptak belőle, háromszor olyan jól teljesítettek, mint akik placebót szedtek. 

A spenótkivonatot már eddig is fogyasztották teljesítményfokozóként, de Maria Parr, a kutatás egyik vezetője szerint nem hitték volna, hogy ilyen hatékonynak bizonyul majd. A berlini kutatócsoport már korábban is vizsgálta a szer hatását, de akkor még csak patkányok esetében figyelték meg az izomtömeg-növekedést. A mostani vizsgálatok alapján viszont már a spenót-szteroid felvételét is javasolták a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistájára. 

A végén még kiderül, hogy a répától meg megtanulunk fütyülni.