Június végén hőmérsékleti rekordok dőltek meg egész Európában. A francia fővárosban közel két Celsius-fokkal mértek többet június 28-án, mint eddig valaha: az eddigi 44,1 Celsius fok a közelében sem járt a 45,9 Celsius-fokos mostani rekordnak. Svájcban 40 különböző meteorológiai állomáson mértek rekordhőmérsékletet. Ausztriában és Hollandiában az idei volt a valaha jegyzett legmelegebb június, ami nagyrészt a hőhullámnak tudható be.

A klímakutatók régóta felvetik a klímaszkeptikusok érvei ellen, hogy a globális felmelegedés, legalábbis egyelőre, elsősorban nem abban érhető tetten, hogy télen egyáltalán nincs a múlt század derekát idéző vagy akár azt túl is szárnyaló hideg, vagy hogy nem dőlhetne meg májusban a napi legalacsonyabb maximumhőmérséklet rekordja. Sőt, ezek a szélsőségek igenis összefüggésben állnak a klímaváltozással, akár hidegről, akár melegről, akár szárazságról, akár özönvízszerű esőről van is szó.

Európai klímakutatók most valós időben futtatott szimulációval bizonyították be, hogy a kontinensen végigsöprő hőhullám a klímaváltozás nélkül valószínűleg nem következett volna be. Legalábbis ötször olyan nagy az esélye annak, hogy bekövetkezik egy ilyen időjárási esemény ha van klímaváltozás, mint akkor, ha nincs.

A statisztikai klimatológiai konferencián egybegyűlt tudósok a szimulációk összehasonlításakor kizárólag júniusi adatokat vizsgáltak; mint mondták, azért, mert azok viselkedése és következményei eltérnek a júliusiakétól és az augusztusiakétól. A szimulációk kiértékelése után bizonyítottnak találták, hogy

• A hőhullámokat az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedés intenzívebbé és gyakoribbá teszi. Az intenzitásbeli és gyakoriságbeli növekedés nagy mértékben függ a földrajzi terület elhelyezkedésétől.
• Amellett, hogy gyakoribbak, a hőhullámok lényegesen melegebbek is. A szimulációk szerint a mai hőhullámok csúcshőmérséklete 4 Celsius-fokkal magasabb, mint egy évszázada.
• A hasonló erősségű hőhullámok előfordulási gyakorisága tízszeresére nőtt az utóbbi évtizedekben.

A kutatók hozzátették, hogy a hőhullámok hatását az urbanizáció, a lakosság folyamatos elöregedése, esetleges felkészületlensége és a szociális háló esetleges foszladozása tovább súlyosbítja. Emiatt arra sürgetik a hatóságokat, hogy fokozottan ügyeljenek a hőségriadók és a szükséges óvintézkedések kidolgozására.