Küszöbön az új szexuális forradalom, csak most nem szabadabb lesz a szex, hanem kevesebb

Úton van a legújabb szexuális forradalom, csak épp a legutóbbi, a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben lezajlott felszabadulással ellentétben ennek majd az lehet a vége, hogy az emberek lényegesen kevesebbet szexelnek egymással. A szexuális aktus hamarosan elveszítheti az egyik legfontosabb funkcióját: nem fogják gyereknemzésre használni. Három-négy évtized múlva az emberiség már nem a hagyományos módon gondoskodik majd a saját utánpótlásáról – mondta a múlt héten a BBC-nek Henry Greely, az először 2016-ban kiadott The End of Sex and the Future of Human Reproduction című bestseller szerzője, a világ egyik legjobb egyeteme, az amerikai Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének az igazgatója, jogászprofesszor és tiszteletbeli genetikaprofesszor. A jogtudós pedig már három éve azzal turnézik fel-le a világban, annak is a legnagyobb hírű egyetemein, hogy alig néhány év múlva a fejlett nyugaton a gyerekek nem a hálószobákban, az autók hátsó ülésén, vagy sokat látott fesztiválok sátortengerében fogannak majd, hanem kémcsövekben. 

A professzor elméletét már csak azért is nehéz komolyan venni, mert egyszerre idézi a Mátrix, a Gattaca és A szolgálólány meséje disztopikusnak szánt világát, csak éppen Greely szerint ez a nagyon is közeli valóság. Ennek útjában szerinte mindössze az áll, hogy a mesterséges megtermékenyítés a nők számára fizikailag megterhelő, és nagyon sokba kerül. Ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalább mindez nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná ezt a módszert, mint a hagyományosat – állítja Greely. 

A drága és kifejezetten kellemetlen IVF kiszorítja a szexet

De miért akarna mesterséges megtermékenyítést az, akinek nincs rá szüksége? Greely szerint az in-vitro fertilizációnak van egy hatalmas  hatalmas előnye a hagyományos fogantatással szemben: a kémcsőben megtermékenyített petesejteket genetikai szűrésnek lehet alávetni. Vagyis az épp csak fejlődésnek induló, 3-5 napos embrióból kockázat nélkül ki lehet venni 1-2 sejtet, és alaposan meg lehet vizsgálni a születendő gyermek genetikai állományát. 

Megtermékenyítés kémcsőbenFotó: Pixabay

Olyan alaposan, érvel Greely, hogy miközben 25 évvel ezelőtt még csak 1-2 genetikai betegség, például a cisztikus fibrózis vagy a Down-kór kiszűrésére végezték a genetikai vizsgálatokat, a ma rendelkezésre álló olcsó génszekvenálási eljárásoknak köszönhetően az adott embrió összes génjét – vagyis elméletileg az abból az adott embrióból születendő gyermek összes tulajdonságát – meg lehet állapítani. Ezek után pedig lehetőség nyílhat arra, hogy a szülők által leginkább preferált embriót ültessék vissza az anyaméhbe, vagyis csökkentsék a szülőség amúgy hatalmas kockázatát.

Ez közel sem azt jelenti, hogy a 3-5 napos embriókról meg lehetne állapítani, hogy világklasszis kosárlabdázóéhoz vagy Nobel-díjas tudáséhoz hasonló elmét rejt-e a néhány tucatnyi sejtből álló kupac. Azt viszont Greely szerint már a ma rendelkezésre álló technológiával is 60 százalékos biztonsággal meg lehet jósolni, hogy valaki az átlagosnál nagyobb állóképességgel, izomtömeggel vagy tanulási képességgel születik-e. 

Greely úgy hiszi, hogy a legelőnyösebb utódok kiválogatását lehetővé tevő technológia a múlt század végének szexuális forradalmához hasonló változásokat hoz majd az emberi szexualitás gyakorlatában. Csak épp ezúttal elképzelhető, hogy a technológiai előrelépés eredménye nem a szabadabb, hanem a kevesebb szex lesz. Ehhez szerinte már csak azt kellene elérni, hogy rutinszerűen és olcsón tudjanak laboratóriumokban felnőtt testi sejtek, például bőrsejtek visszafiatalításával, majd újraérlelésével petesejteket létrehozni. Ha ez is meglenne, a petesejtleszívás amúgy drága, fájdalmas és meglehetősen megterhelő műveletére sem lenne szükség. Sőt, lehet, hogy magukra a nőkre sem. 

Mások szerint a férfiak iktathatók ki könnyebben

Akik eddig azzal próbálkoztak, hogy a szaporodásból kiiktassák legalább az egyik nemet, azok számára többnyire csak a hím példányok bizonyultak nélkülözhetőknek, és ők is csak épphogy. Kínai kutatók tavaly ősszel 210 egérembriót hoztak létre ivartalan szaporítással, de alig 15 százalékuk érte meg a születést. Azoknál az utódoknál, amelyek két anyától születtek, sokan fejlődési rendellenességgel jöttek világra, de volt, amelyik megérte a felnőttkort, és még saját utóda is született. Ugyanezt két apával nem sikerült reprodukálni: az a néhány magzat, amelyik egyáltalán eljutott addig, hogy megszülethessen, alig néhány napig húzta a súlyos deformitások miatt. Az ivartalan születéshez génszerkesztésre volt szükség, amihez a kutatók a manapság közkedvelt CRISPR-Cas9 technológiát használták. A tudósok egyébként azt is leszögezték, hogy emberekben ugyanezt megcsinálni annyival nehezebb lenne, hogy valószínűleg soha nem fog megtörténni. 

Az emberigenom-szerkesztés eddigi legnagyobb botrányát egyébként épp azzal produkálta Csienkuj He kínai biofizikus, hogy ő megpróbálta élesben is hasznosítani a kis túlzással a szövegszerkesztők kivágás-beillesztés parancssorához hasonlóan működtethető génszerkesztési technológiát. Igaz, ő nem a fogantatáshoz szükséges nemek egyikét akarta kihúzni a képletből, csak azt a lehetőséget, hogy a segítségével világra jött emberek valaha is fogékonyak legyenek az AIDS kórokozójára. Két olyan kislányról biztosan tud a világ, akiknek a genetikai állományát a kínai tudós módosította, egy harmadiknak pedig épp a hetekben kellene a világra jönnie. Noha az általa alkalmazott művelethez jobbára csak törölni kell egy génszakaszt, a szakértők szerint még ez az eljárás is túl komplikált ahhoz, hogy a kockázat ne haladja meg az esetleges nyereséget

A tudósok ugyanis egyelőre nincsenek aprólékos részletességgel tisztában a gének szerepével; egy-egy génnek a fő tevékenysége mellett szerepe lehet más élettani folyamatokban is. Ráadásul a genetikai állományt bármilyen formában módosító technológiákon is bőven akad még csiszolgatni való: a CRISPR-Cas9 például sokszor nem csak ott hat, ahol kellene. A felnőtt sejtek visszafiatalítására alkalmas, majd az így kapott őssejtek másféle felnőtt sejtekké érlelését célzó eljárások ugyan sokat fejlődtek az utóbbi egy-két évtizedben, de attól még messze járnak, hogy az emberiség úgy használja őket, mint mondjuk a fogszabályzót.

Szexuális forradalom másképp

Mégsem Greely az egyetlen, aki a hagyományos szexualitás drámai megváltozását várja a következő fél évszázadtól; igaz, mások nem a biotechnológia irányából közelítik a kérdést. Részletes elemző cikkünkben több szempontból is vizsgáltuk, miként befolyásolhatja az ódivatú légyottokat a technológiai fejlődés. Ian Pearson brit futurológus, akárcsak Greely, már az évszázad közepére azt jósolja, hogy a hagyományos emberi szexnek befellegzett, helyette jön a robotromantika. Pearson egyébként, akárcsak Greely, a fejlett nyugaton várja a folyamat elszabadulását. Szerinte a tehetősebbek már 2025 környékén magától értetődő természetességel vesznek hús-vér partnereik mellé, esetleg helyett, robotszeretőket. A futorológus azt várja, hogy a VR-szex 2030-ra éppoly hétköznapi lesz, mint a 20. század végén a pornó. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.