Lehet, hogy HIV-rezisztensek a génszerkesztett kínai gyerekek, de korábban halhatnak meg, mint a többiek

Fél éve jelentették be Lulu és Nana, a világ első génszerkesztett gyerekeinek születését, amit heves reakciók követettek a tudományos világban, de eddig főleg etikailag támadták a sencseni professzor, Csienkuj He által kivitelezett eljárást. A biofizikus a botrány után egy időre eltűnt, majd előkerült, és megfigyelés alatt tartották, idén januárban pedig kirúgták az egyetemről, ahol a kutatást végezte. Közben pedig az is felmerült, hogy az a kínai állam is támogatta a kutatást, amely hivatalosan mélyen elítélte azt.

Most a Nature Medicine-ben jelent meg egy tanulmány, amelynek szerzői az UK Biobank projektben részt vevő közel 410 ezer ember egészségügyi adatainak vizsgálata után azt állítják, hogy a génmódosítás 21 százalékkal csökkentette Lulu és Nana esélyét arra, hogy megérjék a 76 éves kort.

Csienkuj HeFotó: ANTHONY WALLACE/AFP

HIV vírussal ma már együtt lehet élni idős korban is

A HIV vírus terjedéséért felelős CCR5 nevű gén részleges kiiktatása egy olyan, természetesen is előforduló mutációt eredményez, amely lehetővé teszi a vírussal szembeni ellenállást. Ennek a génnek ugyanakkor különböző gyulladási folyamatok szabályozásában is szerepe van, és ahogy Varga Máté genetikus is írta korábban a Qubiten: „hiányában a mutációt hordozó személyeknél nagyobb esélye van a kullancsok terjesztette vírusos agyvelőgyulladás kialakulásának, illetve a nyugat-nílusi vírussal való fertőzés tünetei is sokkal durvábban jelentkeznek”.

„Ha fennáll a valószínűsége, hogy nem éled meg a hároméves kort, de túlélhetnéd egy bizonyos gén szerkesztésével, akkor megérné a kockázatot egy ilyen beavatkozás” – mondta a Nature-nek Philip Murphy, az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének molekuláris immunológusa, de hozzátette, hogy a mai gyógymódok segítségével már együtt lehet élni a HIV vírussal idősen is.

A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i egységének evolúcióbiológus és genetikus kutatói szerint a CCR5 minden emlős genomjában megtalálható, ami arra utal, hogy fontos szerepet játszik az állatok biológiájában. A Csienkuj He által is eszközölt, 32 bázispár törlésével járó CCR5Δ32 mutáció is elterjedtnek mondható az embereknél, Nagy-Britanniában vagy Magyarországon például a lakosság körülbelül 11 százalékánál jelentkezik, de ez az arány a skandináv országokban a 15-16 százalékot is eléri.

A CCR5Δ32 mutáció elterjedése az egyes országokbanForrás: Solloch et al. 2017

Mintha kivennénk a fékeket az autóból

Xinzhu April Wei, a tanulmány egyik szerzője elmondta, a kutatás eredményei megerősítik, hogy rossz ötlet kiiktatni ezt a gént az embrióban: „úgy vélem, nagyon nehéz azt bebizonyítani, hogy egy gén feltétlenül hasznos. Még ha meg is oldanánk a technikai és etikai problémákat, szabad úgy gént szerkeszteni, hogy nem tudjuk pontosan, vannak-e káros hatásai?” A Kaliforniai Egyetem idegtudósa, Alcino Silva hasonlóan vélekedik, szerinte „mindegy, mennyire jó szándékkal tervezünk ilyen génmanipulációkat, egyszerűen nem tudunk róluk eleget egyelőre.”

Bár egy szintén idei tanulmány szerint a CCR5Δ32 mutáció – egereken végzett kísérletek alapján – többek között a sztrókból való felépülést is felgyorsítja, valamint javítja a memóriát és a kognitív képességeket, a gén szerkesztése Silva szerint ahhoz hasonlítható, mintha egy autóból kivennénk a fékeket:

„Az autó sokkal gyorsabban menne, de a károsodás esélye is megnőne. Az evolúció keményen dolgozott azért, hogy olyan géneket kapjunk, amikre szükségünk van.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: