Súlyos egészségkárosodást okoz a gyerekeknek a migráció

Havonta egy-két alkalommal, kemoterápiára mehet ki börtönéből, a röszkei tranzitzónából egy tízéves kislány, akinek agydaganatát a Magyarországra  vezető út alatt diagnosztizálták. 

A magyar-szerb határon még ennyi szabadság sem adatik meg a többi kisebb-nagyobb, és látszólag egészséges gyereknek – hívta fel a figyelmet a múlt héten két országgyűlési képviselő. A röszkei tranzitzónában elzártak több mint fele gyerek. Ők, közel nyolcvanan, a múlt heti hőhullámot nemhogy légkondícionáló, de megfelelő mennyiségű étel nélkül voltak kénytelenek átvészelni. 

A szabadság földjén is börtönt rajzolnak

Az Egyesült Államok déli határán is a röszkeihez hasonló élményekkel gazdagodnak azok a gyerekek, akik a jobb világ reményében érkeznek. Az Insider magazin múlt héten számolt be arról, milyen rajzokon örökítették meg amerikai határőrök fogságából épphogy kiszabadult gyerekek a tranzitzónában töltött napok során gyűjtött tapasztalataikat. A rajzokon rácsok mögé zárt, a földön szorosan egymás mellett fekvő emberek alakjai láthatók. 

A rajzok az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia korábbi elnöke szerint világosan jelzik, hogy a gyerekek börtönként élik meg a tranzitzónában töltött időt. A helyzetet jelentősen rontja, hogy bár a hivatalos szabályozás szerint a gyerekeket legfeljebb 72 órán át lehetne az amerikai határvédelmi zónákban tartani, a valóságban sokszor hetekig élnek ott megfelelő ellátás és elegendő élelem nélkül. 

Bőven lenne kivel együttérezni

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint 2016-ban és 2017-ben több mint egymillió gyermek érkezett menekültként az Európai Unió területére, vagy kért menedékstátuszt. Minden ötödik, nagyjából 200 ezer kiskorú gondoskodói felügyelet nélkül érkezett az unióba. Magyarországra összesen közel 46 ezer gyerek érkezett, közülük 10 ezren szülői vagy felnőtt felügyelet nélkül. 

Miközben a WHO európai régiójában minden ország elfogadta és maga számára kötelezővé tette az ENSZ gyermekjogi egyezményét, benne például azt az alapvetést, hogy minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, a menekültstátuszért folyamodó gyerekek mindezt szinte sehol nem kapják meg. Magyarország ezt a dokumentumot 1991. október 7-én ratifikálta. Az egyezmény szövege szerint az abban lefektetett jogok 

„nem korlátozódnak az adott államban élő gyerekekre, vagyis, biztosítani kell azokat minden gyermek számára, beleértve a menedékkérő, a menekült és a bevándorló gyerekeket is, függetlenül az érintettek nemzetiségétől vagy a menedékjogi státuszuktól”

A WHO tavaly kézikönyvben azonosította azokat az egészségügyi problémákat, amelyekkel a bevándorlóként az uniós határokra érkező gyerekek például azért is kénytelenek megküzdeni, mert a szóban forgó országok nem tartják magukat az általuk nemzetközi egyezményben vállaltakhoz. 

Ha betegek is, nem az ő egészségük a fontos

A menekültstátuszért folyamodó gyerekek körében például gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak a fertőző betegségek, mint a célországban élő gyerekek között. Ehhez hozzájárul, hogy a kiindulási országokban jellemzően gyakoribb a TBC, a malária vagy a bélrendszeri fertőzések előfordulási valószínűsége. Csakhogy a menekültként érkező gyerekek körében azért is jelentősen gyakoribbak például a hányással és hasmenéssel járó, vagy a bőrbetegségek, mert az alapvető higiénés elvárásoknak nem megfelelő tömegszállásokon, gyakran az alapvető tisztálkodáshoz szükséges feltételek hiányában kénytelenek huzamosabb ideig élni – derül ki a WHO összefoglalójából.

Az uniós országok határaira érkező gyerekeknek az uniós tagállamok túlnyomó többségében biztosítanak, vagy – Németországban és a kelet-európai országokban – kötelezővé tesznek egészségügyi vizsgálatokat. Csakhogy azokban az országokban, ahol a vizsgálatok kötelezőek, a cél többnyire nem a menedékkérő gyerekek ellátása, hanem az országban élők védelme. A nyugati és a skandináv országokban inkább jellemző, hogy a határokra érkező gyerekek egyéni szükségleteit helyezik előtérbe. Más kérdés, hogy egy skandináv országok gyakorlatát vizsgáló tavalyi UNICEF-tanulmány szerint a menedékkérő gyerekeket egyedül Svédországban illetik meg pontosan ugyanazok a jogok, mint a svéd kiskorúakat. 

A migráció okozta stressz akár a népirtás kiváltotta tünetekkel is vetekedhet

Számos bizonyíték gyűlt össze az utóbbi években arra is, hogy a menedékkérő gyerekek poszttraumás stressz okozta pszichés tünetekkel küzdenek, és a többi kiskorúnál jobban ki vannak téve más mentális és pszichés zavaroknak, például depressziónak vagy súlyos szorongásos tüneteknek is. Mindennek ráadásul gyakran semmilyen különösebb külső nyoma nincs. Amellett, hogy útjuk során számtalan stresszfaktorral, vagy akár szervezett, ellenük irányuló erőszakkal is szembesülnek, a gondozóik, szüleik sem tudnak számukra megfelelő segítséget nyújtani – különösen, hogy maguk is hasonló szimptómákkal küzdenek. Több tanulmány vont párhuzamot a nyugati országokba érkező menekült gyerekek általános lelkiállapota és a holokauszt-túlélő családokban jellemzően generációkon átívelő pszichés betegségek között. 

Azok a gyerekek, akik az utóbbi években folyamodtak menekültstátuszért Európában, jóformán semmilyen segítséget nem kapnak az őket ért traumák feldolgozásához. Még az amúgy a bevándorláspolitikájukban a gyerekeket kiemelt helyen kezelő skandináv országok sem kínálnak megfelelő segítséget. A szakemberek sokszor azzal utasítják vissza a pszichológiai segítségnyújtást, hogy a gyerekek bizonytalan helyzete miatt nem lehet biztosítani a terápiához szükséges időt. 

Svédországban például az UNICEF felmérése szerint gyakori, hogy a problémát úgy kezelik (vagyis nem kezelik), hogy a 15 éves, vagy annál idősebb menedékkérőket nagykorúsítják, vagyis kizárják a gyermekvédelmi jogokból. Az UNICEF-felmérés szerint a Dániából és Norvégiából származó adatsorok is arra utalnak, hogy a tranzitzónákban töltött hosszú, sokszor tétlen várakozás, a másokkal való összezártság közvetlenül is fenyegeti a gyerekek mentális jóllétét. Emiatt nemcsak a droghasználat gyakoribb a körükben, hanem például az öngyilkossági kísérletek is. 

Amellett, hogy fizikai és pszichológiai szempontból is kiszolgáltatottak, a kiskorú menekültek gyakran válnak emberkereskedők áldozatává. Ezután többnyire utcai koldulásra kényszerítik őket, illetve fizikailag vagy szexuálisan kizsákmányolják a gyerekeket. Ennek kockázata lényegesen nagyobb a felnőtt kíséret nélkül utazók körében. A nyelvi nehézségek mellett a gyerekek magányosságát és szociális kirekesztettségét is könnyedén fordítják saját hasznukra az emberkereskedők. A Nemzetközi Bevándorlási Szervezet Bulgáriában, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Romániában végzett 2017-es felmérése szerint a megkérdezettek 88 százaléka számolt be arról, hogy dolgoztatták, bezárták vagy szexuálisan zaklatták. 

Akik otthon várják a pénzt, azok is rosszul járnak

A világméretű migrációs hullám nem csak azáltal veszélyezteti gyerekek egészségét és jóllétét, hogy a kiskorúak maguk is vándorolni kényszerülnek. Egy tavaly decemberben a Lancet orvosi folyóiratban megjelent, több mint 100 korábbi tanulmány elemzését közlő tanulmány azoknak a kiskorúaknak a mentális és fizikai egészségét vizsgálta, akiket a szülei azért hagytak hátra, hogy jobb anyagi körülményeket biztosítsanak nekik. 

Az elemzés végkövetkeztetése szerint az egzisztenciális körülményeik javulása a gyerekek általános életkörülményeit az esetek egy részében javította ugyan, de a gyerekeknek komoly árat kellett fizetniük cserébe. Amellett, hogy gyakoribb volt körükben az alkohol- és a droghasználat, depressziós tünetektől is szenvedtek. A hatévesnél fiatalabb korban hátrahagyott fiúgyerekek fizikailag sem fejlődtek olyan mértékben, például szignifikánsan alacsonyabbra nőttek, mint társaik. A tanulmány szerzői azt is kiemelik, hogy az anya vagy mindkét szülő hiánya komolyabb nyomot hagyhat a gyerekeken, mint ha csak az apjukat voltak kénytelenek nélkülözni. 

Nem mindegy, hogy miért és hogyan kelnek útra

„A migrációt kiváltó körülmények nagy mértékben befolyásolják a vándorlásra kényszerülő gyerekek jóllétét. Ilyen például, hogy az érintettek hogyan azonosulnak a közösségben betöltött szerepükkel, valamint olyan pszichés tényezők, mint például a migráló gyermek önértékelése. Számít, hogy mennyi idős a gyermek, amikor vándorol, mivel a fiatalabbak könnyebben alkalmazkodnak. Befolyásolja a menekült gyermekek állapotát az is, hogyan viszonyulnak a befogadó ország polgárai a bevándorlókhoz, milyen stratégiákat kínál az újonnan érkezettek alkalmazkodását segítendő.

Ha a vándorlás a jobb élet, jobb munka, netán a kaland reményében történik, a bevándorló családok tagjai hajlamosabbak pozitívumként értékelni a változást. Azoknak a menekülteknek és családtagjaiknak egészen más a helyzetük, akik háborús vagy éhínség sújtotta övezetből érkeznek. Az ilyen okokból kiinduló migráció gyakran szétzilálja a családokat, olyan stresszhelyzeteket teremtenek, amelyek a családtagok közti konfliktusokhoz vezetnek. A költözés például jelentősen csökkenheti az időt, amit a gyerekek a családtagjaikkal tölthetnek, mert a szülők többnyire keményen dolgoznak, hogy jobb lehetőségeket teremtsenek a gyermekeiknek” 

– írta az otthonaik elhagyására kényszerülő gyerekekről diplomamunkájában az Izlandi Egyetem egyik szociális munkásnak készülő hallgatója 2015-ben. Laura Gomez szerint a bevándorló gyerekek számára a következmények is változatosak. Miközben például jellemzően könnyebben tanulják meg új otthonuk nyelvét, mint szüleik, a családi struktúráikat jelentősen bomlaszthatja, hogy a külvilág és a felnőtt családtagok közti közvetítőként kell helytállniuk. 

Kutatások szerint a bevándorló gyerekeknek a célországban lakókénál alacsonyabb az önértékelésük, gyakrabban szenvednek depressziótól, hajlamosabbak az alkohol- és drogfogyasztásra, és gyakrabban bántalmazzák őket a kortársaik. Mindezt azzal lehet ellensúlyozni, ha a gyerekek pozitívumként élhetik meg az eredeti közösségüket és annak normáit. Az UNICEF tavalyi tanulmánya szerint egyébként a helyzet javításához meglepően kevés is elég lehet. Finnországban például a tranzitzónákban gyerekbarát szobákat alakítottak ki, ahol a gyerekek nem bebocsátásra váró menekültek, egyszerűen csak gyerekek lehetnek.