Hiába különítjük el az állományokat, a nagyüzemi állattartás és tenyésztés közel sem csökkenti az új, fertőző betegségek kialakulásának veszélyét. Ugyanis ez nem csak biológiai, hanem környezeti, társadalmi kérdés is.
Egy új kutatás emberi- illetve vörös mókus csontmaradványokat vizsgálva azonos, leprát okozó baktériumtörzsek nyomait találta. Elképzelhető, hogy a betegség középkori terjedése mögött háziállatként tartott vörös mókusok és az ember kapcsolata áll.
Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek, és vajon el fognak tűnni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy átfogó cambridge-i kutatás erős összefüggest talált az autoriter gondolkodás és a magas fertőzésszám között az ezredforduló körüli járványok adatait vizsgálva. Ahol anno sok HIV-fertőzött és kanyarós volt az USA-ban, ott Trump még 2016-ban is jóval népszerűbb volt. Az ok a „viselkedési immunrendszer” működése.
Soknak tűnik? Pedig ez aprópénz ahhoz képest, amennyit akkor kell majd fizetnünk, ha nem csinálunk semmit, és hagyjuk elszabadulni a járványokat.
A vírusnak óriási vállalkozás egy szúnyog gyomrából odáig eljutni, hogy a következő csípésnél már egy másik embert fertőzhessen meg. Szerencsére úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 legalább erre nem képes.
1918-ban Philadelphia óriási parádét rendezett a háborúba induló katonáknak, ami több ezer ember életébe került. Saint Louis viszont úgy járt el, ahogy most kellett volna a kormányoknak, és ez annyira jól sült el, hogy a példája ma már epidemiológiai alapvetés.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Az amerikai szarvasok között egyre nagyobb pusztítást végez a kergemarhakórhoz hasonló betegség, a CWD. Nem kizárt, hogy a fertőzés emberre is átterjedhet, a hőkezelés semmit sem használ ellene.
A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.
A bevándorló gyerekeknek a célországban lakókénál alacsonyabb az önértékelésük, gyakrabban szenvednek depressziótól, hajlamosabbak az alkohol- és drogfogyasztásra, és gyakrabban bántalmazzák őket a kortársaik. Azoknak sem könnyebb a dolguk, akiknek szülei elvándorolnak, őket pedig hátrahagyják az anyaországban.