2025-től kizárólag fenntartható kollekciókat ígér a Zara és a Pull&Bear tulajdonosa
A Zara 2025-ig eléri, hogy új kollekciói kizárólag fenntartható anyagokból készüljenek – ígérte a divatlánc tulajdonosa, az Inditex spanyol ruházati vállalat a szokásos évi részvényesi gyűlésen kedden. Ez az első fast fashion lánc, amely ilyen vállalást tesz.
Az Inditex a hozzá tartozó márkák közül a Zara Home, a Massimo Dutti és a Pull&Bear esetében is azt ígéri, hogy fenntartható anyagokra vált. Az Inditex csoport bevételeinek 70 százalékát egyébként a Zara eladásai adják.
A fenntarthatóbb nyersanyagokra való áttérés nem a Zara egyetlen klímaváltozással összefüggő vállalása: 2025-ig az összes irodában, gyárban és boltban megújuló forrásokból fedezik az energiaigényt, emellett hulladékmentessé is teszik létesítményeiket – legalábbis az ígéret szerint. 2023-ig vállalják, hogy a textiliparban igen gyakori műselyem alapanyag, a viszkóz is fenntartható forrásból származik majd.
Az Inditex a Dow Jones fenntarthatósági indexén 2016-tól fogva első helyen végzett a kiskereskedők között. Eladásaik tavaly 3 százalékkal, 26,1 milliárd euróra nőttek.
Használruhagyűjtés, rostújrahasznosítás
„A változás motorjává kell válnunk, nemcsak a cégen belül, hanem a teljes szektorban” – mondta Pablo Isla, a cégcsoport vezérigazgatója, aki állítja, hogy a lökést maguk a cég dolgozói adták meg, a kereskedelmi csapatuk, azok, akik az anyagokkal dolgoznak, illetve akik a beszállítókkal tartják a kapcsolatot.
Isla egyébként kikéri magának, hogy az Inditex fast fashion vállalat volna, szerinte annak épp az ellentéte, még ha minden nagyváros főutcáján és plázáiban megtalálhatók is az üzletei. „Mi másféle modellt követünk, saját mintákat dolgozunk ki, saját gyárainkban termelünk, helyi anyagokból dolgozunk, boltjainkban nem hirdetünk promóciós akciókat” – mondta.
A cég 2015-ben vezette be sok helyen használt ruháinak begyűjtését, azóta több mint 34 ezer tonnát szedtek össze összesen 800 boltban. Sőt, Spanyolországban, Pekingben és Sanghajban sikeresnek bizonyul az a kezdeményezésük is, hogy házhoz mennek a használt ruháért, úgyhogy e szolgáltatást a tervek szerint Londonra, Párizsra és New Yorkra is kiterjesztik.
A Vöröskereszttel és más segélyszervezetekkel együttműködésben újraosztják a használt ruhát, és a massachusettsi műegyetemmel, az MIT-val együtt a rostszálak újrahasznosításán is dolgoznak. A cégcsoport azt ígéri, hogy 2020-ra elérik, hogy az ellátási lánc egyik pontján sem kerülnek veszélyes vegyszerek a természetbe.
Gyors divat, lassú pusztulás
A tömegeket öltöztető láncok örök problémája a meg nem vásárolt, leselejtezett darabok megsemmisítése, a svéd H&M például egy erőműben égeti el ezek egy részét. Az Inditex ebben is felelős megoldást keres, bár ennek részleteiről nem sokat tudni.
A 2017-ben legnyereségesebb textilipari vállalat, az Inditex saját jól felfogott érdekében is cselekszik a klíma- és környezetbarát vállalásokkal, mivel a potenciális vásárlók részéről egyre nagyobb a nyomás a textilipar szereplőin, hogy etikusabban állítsák elő és adják el a divatos cuccokat.
A globális divatipar környezeti ártalmai nem lebecsülendők: 2010 és 2014 között a gyártás volumene megduplázódott, 2011-ben az európai ruházati cégek már átlagosan évi öt új kollekcióval jelentkeztek, miközben 2000-ben még csak kettővel. Nem csoda, hogy ma 60 százalékkal több ruhát vesz átlagosan az ember, mint az ezredfordulón. Miközben a jóléti államokban nő a tudatos fogyasztók száma, a nagyipari méretekben gyártók a jólét növekedésével újabb és újabb piacokat találnak márkáiknak például Brazíliában, Kínában, Indiában, Mexikóban, Oroszországban.
A brit kormány nemrég utasította el a környezetvédelmi bizottság javaslatait, köztük azt, hogy vessenek ki 1 pennys adót minden ruhadarabra, valamint kötelezzék környezetvédelmi vállalásokra a ruhamárkák gyártóit – ezzel is csökkentve a mindent pillanatok alatt kidobásra ítélő fogyasztói kultúra ártalmait.
A kormány ugyan csak egy jelentésben, de javasolta, hogy az országban tiltsák meg a kereskedőknek, hogy olyan ruhákat is egyszerűen kidobjanak, amelyek újrahasználhatók vagy -hasznosíthatók. Ezt azonban leghamarabb 2025-ben vezethetik be.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
