Miután az Országgyűlés július másodikán elfogadta, Áder János pedig tíz nappal később aláírta az a hazai kutatás szervezetének és finanszírozásának átalakításáról szóló javaslatot, augusztus elsején a kutatóintézetek munkáját ellenőrző és koordináló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetőjéről és testületi tagságáról is döntés született. 

Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján Orbán Viktor Maróth Miklós klasszika-filológust nevezte ki a testület elnökének. Maróth a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt, mostantól az MTA kutatóhálózatait ellenőrzi. 

A minisztérium közleménye szerint az új szabályozás fontos előrelépést jelent a magyar tudományos élet, a kutatás-fejlesztési és az innovációs rendszer megújításában. Az intézkedésektől a gazdaság és társadalom számára jobban hasznosuló kutatásokat várnak, amelyeket évi 32 milliárd plusz forrással finanszíroznak – áll a közleményben. 

Viták előzték meg

Az átalakításokat heves hazai és nemzetközi tiltakozás fogadta. Lovász László, az MTA elnöke nyílt levélben tiltakozott a lépések ellen, amelyben arra panaszkodott, hogy a lépés sérti a magántulajdonhoz való jogot, megkérdőjelezhető módszerekkel operál, és indokolatlanul erős központi kontrollt gyakorol a tudósok munkája felett. Tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma is, amelyhez civilek is csatlakoztak, illetve több száz nemzetközileg is elismert kutató is szót emelt a lépések ellen, minden eredmény nélkül. 

A minisztérium közleménye szerint „az eddigi rendszer nem volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást meg kell erősíteni, bevált nemzetközi minták alapján korszerűsíteni kell: a hazai versenyképesség érdekében növelni kell az ország tudományos teljesítményét.” Az MTA Áder Jánosnak írott levelében júliusban ezzel szemben azt kérte, hogy a köztársasági elnök vegye figyelembe, hogy „a törvény ellentétes az ország érdekeivel, nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését, ezáltal a műszaki és társadalmi innovációt”. 

A Testület ITM miniszter által javasolt tagjai Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós, az MTA elnöke által javasolt tagjai pedig Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József, Borsos Balázs és Borhy László. 

„Bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen és bűn a magyar kultúra ellen”

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 2.

Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.

Erővel veszi el a kormány az MTA kutatóintézeteit

Bodnár Zsolt tudomány 2019. május 28.

Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.

Áder János aláírta az MTA-törvényt, leválasztják a kutatóintézeteket az Akadémiáról

Dippold Ádám tudomány 2019. július 12.

Az MTA tiltakozása ellenére a köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely a kutatóhálózatot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá helyezi. Az MTA szerint az új törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését.