Maróth Miklóst nevezték ki az MTA-tól elvett kutatóhálózat elnökének

Miután az Országgyűlés július másodikán elfogadta, Áder János pedig tíz nappal később aláírta az a hazai kutatás szervezetének és finanszírozásának átalakításáról szóló javaslatot, augusztus elsején a kutatóintézetek munkáját ellenőrző és koordináló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetőjéről és testületi tagságáról is döntés született. 

Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján Orbán Viktor Maróth Miklós klasszika-filológust nevezte ki a testület elnökének. Maróth a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt, mostantól az MTA kutatóhálózatait ellenőrzi. 

A minisztérium közleménye szerint az új szabályozás fontos előrelépést jelent a magyar tudományos élet, a kutatás-fejlesztési és az innovációs rendszer megújításában. Az intézkedésektől a gazdaság és társadalom számára jobban hasznosuló kutatásokat várnak, amelyeket évi 32 milliárd plusz forrással finanszíroznak – áll a közleményben. 

Viták előzték meg

Az átalakításokat heves hazai és nemzetközi tiltakozás fogadta. Lovász László, az MTA elnöke nyílt levélben tiltakozott a lépések ellen, amelyben arra panaszkodott, hogy a lépés sérti a magántulajdonhoz való jogot, megkérdőjelezhető módszerekkel operál, és indokolatlanul erős központi kontrollt gyakorol a tudósok munkája felett. Tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma is, amelyhez civilek is csatlakoztak, illetve több száz nemzetközileg is elismert kutató is szót emelt a lépések ellen, minden eredmény nélkül. 

A minisztérium közleménye szerint „az eddigi rendszer nem volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást meg kell erősíteni, bevált nemzetközi minták alapján korszerűsíteni kell: a hazai versenyképesség érdekében növelni kell az ország tudományos teljesítményét.” Az MTA Áder Jánosnak írott levelében júliusban ezzel szemben azt kérte, hogy a köztársasági elnök vegye figyelembe, hogy „a törvény ellentétes az ország érdekeivel, nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését, ezáltal a műszaki és társadalmi innovációt”. 

A Testület ITM miniszter által javasolt tagjai Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós, az MTA elnöke által javasolt tagjai pedig Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József, Borsos Balázs és Borhy László. 


Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.