„Bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen és bűn a magyar kultúra ellen”

Lekapcsolta a villanyt a Magyar Tudományos Akadémia helyesírásellenőrző honlapja, az Akadémiai Dolgozók Fórumának Facebook-oldalának borítóképe is feketébe borult. Ma délelőtt a magyar parlament beütötte az utolsó szöget is az MTA és a kötelékébe tartozó kutatóhálózat közös jövőjének a koporsójába. Mindössze 53 szavazat jött össze az ellen, hogy a kormány leválassza az akadémiáról a kutatóintézeteket. A kétharmados kormánytöbbség, vagyis a Fidesz és a KDNP képviselői 131 igen szavazattal fogadták el az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László június 4-én benyújtott törvényjavaslatát, melynek értelmében az MTA kutatóhálózata átkerül a most létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. 

More than Academy: Ellenzéki képviselők egyenpólója az Országgyűlés 2019. július 2-i plenáris ülésén.Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

A törvényjavaslatra az MTA a saját honlapján is közzétett nyílt levélben reagált, majd az MTA vezetősége minden lehetséges fórumon hangsúlyozta, hogy a kormányzati szándék, amellett, hogy sérti a magántulajdonhoz való jogot, és megkérdőjelezhető módszerekkel operál, indokolatlanul erős központi kontrollal sújtja és ellehetetleníti a bizalmat a magyarországi tudósok közössége és a kormányzat között. Lovász László MTA-elnök minderről a parlamenti frakcióvezetőknek is küldött egy tételes levelet, aggályai azonban süket fülekre találtak. 

Ez nem tetszett az akadémia vezetőinek...

Lovász nemcsak azt kifogásolta, hogy veszélybe kerül a magyar tudomány szabadsága, hanem azt is, hogy az MTA kutatóhálózatának nem lesz hathatós képviselete. Az új törvény emellett nem gondoskodik a kutatóhálózatban foglalkoztatottak béréről, a kormány megkérdőjelezhető módszerekkel fosztja meg vagyonától az akadémiát, és továbbra is az MTA-nak kellene biztosítania a kutatóhálózat működési feltételeit, miközben a döntési hatáskört egy másik szervezethez utalják. Az MTA közgyűlése egyúttal indokoltnak tartotta, hogy a törvényjavaslatot alkotmányossági vizsgálat keretében is véleményezzék. 

A Qubit egy éve követi nyomon az MTA és az ITM vitáját. Megírtuk, hogy az akadémiai törvény tervezett módosítása értelmében elvennék az MTA teljes kutatóintézet-hálózatát, és egy új állami intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) szerveznék ki, amelynek felügyeletére létrehoznák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT). Ennek elnöke az ITM-et vezető Palkovics László lenne. 

A felügyelőbizottságba ugyan az akadémia és a minisztérium egyenlő arányban delegálhatja majd a tagokat, csakhogy azok jelölését, és nemcsak a minisztériumiakét, hanem az akadémiaiakét is, személyesen fogadná el Magyarország miniszerelnöke, Orbán Viktor. A felügyelőbizottság elnökét pedig egyenesen ő jelölné.

A tervek gondoskodnak az akadémiai vagyonról is: központi döntéseken múlna a pályázati pénzek elosztása, vagyis a befogadott projektekről kormányzati akarat döntene. Az már szinte magától értetődő, hogy az akadémiai vagyont is rekvirálja a kormány. Az MTA-nak a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyonát (épületeket, infrastruktúrát, eszközparkot és egyéb tulajdonokat) ingyenes használatba kell bocsátania a minisztérium számára. A kormány cserébe viszont semmilyen garanciát nem vállal az alapműködés költségeinek a fedezetére, mint ahogy az alkalmazottak fizetésére, vagy a vendégkutatók finanszírozására sem. 

...és a kutatóintézetekben dolgozóknak...

Az akadémiai kutatóhálózat tagjaiból az idei év elején alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma és civil szimpatizánsok számos megmozdulást szerveztek az akadémia függetlenségéért az elmúlt hónapokban. A korábbi tüntetések nem hoztak áttörést az MTA-nak. Lovász László, a testület elnöke június 12-én, afféle utolsó védőbástyaként, a nemzetközi sajtónyilvánosságot hívta segítségül. El is jött mindenki, aki számít, amerikai és európai hírügynökségektől kezdve az amerikai New York Timeson és a Washington Poston át a brit Guardianig és az európai Euronewsig. A jelek szerint hiába, mert mindez sem a helyzeten, sem a kormányzati szándékon nem változtatott.  

...és a legnevesebb magyar tudósoknak

Az innovációs minisztérium által már tavaly nyáron felvetett, idén nyáron pedig a parlamenten is átvert javaslat ellen világszerte elismert magyar tudósok is folyamatosan tiltakoztak, a hazai tudósközösség egy emberként zárt össze az MTA vezetősége mögött. Pléh Csaba kognitív tudós, az MTA korábbi főtitkárhelyettese, maga is kutatóintézet-alapító idén februárban arról beszélt, hogy a kormány az átszervezéssel arra kényszerítené a kutatóhálózati dolgozókat, hogy amputált lábbal szálljanak be az innovációs versenybe. 

Barabási-Albert László Bolyai-díjas hálózatkutató szerint pedig fennáll a veszélye, hogy a magyar kutatók előtt, ha a kormányzat szájízének nem megfelelő témát nem megfelelő módon kutatnak, két kapu zárulhat be egyszerre, mert ezentúl csak kormányzati döntésektől függő finanszírozási formák léteznek majd. Barabási a magyarral az amerikai rendszert állította szembe: a tengerentúlon témák szerint specializálódott kutatástámogató szervezetek százai biztosíthatják egy-egy projekt anyagi biztonságát.

De a kormány kitartott

Palkovics a mai országgyűlési vitában minden ennek ellentmondó érvre fittyet hányva kitartott amellett, hogy az általa javasolt változások növelni fogják Magyarország versenyképességét, és megteremtik az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit, ami a miniszter szerint a hatékonyabb működés záloga.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ma délután 4 órára tiltakozást szervez a parlamenti döntés ellen a Széchenyi térre. Szerintük az akadémia megcsonkítása „bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen és bűn a magyar kultúra ellen”. 

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: