Kutatók követelik, hogy ismerjék el feltalálóként a mesterséges intelligenciát

Két szabadalom kapcsán újra előtérbe került a szerzői jog és a mesterséges intelligencia viszonya. A mesterséges intelligencia ezúttal nem szerzőként, hanem feltalálóként van jelen – illetve lenne, ha hagynák, a szabadalmi hivatalok ugyanis mereven elzárkóznak attól, hogy nekik tulajdonítsák a jogokat. 

Ezen szeretnének változtatni az Artificial Inventor Project tagjai, akik szerint a jelenlegi szabadalmi szabályozás elavult. Stephen Thaler, a Dabus névre keresztelt mesterséges intelligencia programozója szerint miután Dabust nem egy specifikus célra programozták, hanem gyakorlatilag egy digitális brainstormingra, ha valami jó ötlet kerül elő belőle, az semmiben nem különbözik a feltalálás humán aktusától. Hasonlóan kreatív, és ennek megfelelően szerzői jogokkal rendelkező entitásnak kiáltották ki John Koza programozó mesterséges intelligenciáját, a már nevében is sokat ígérő Invention Machine-t – de persze itt sem ismerték el a szerzőséget. 

A szabadalmak elismeréséhez az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is szükség van egy feltalálóra – ezen szeretne változtatni egy jogászokból álló csapat. Ryan Abbot, a Surrey-i Egyetem jogászprofesszora ennek ellenére két robotszabadalmat is benyújtott Amerikában, az EU-nál és a brit szabadalmi hivatalnál, ezzel is megpróbálja felhívni a figyelmet a problémára. 

Adjuk meg nekik, ami jár

Abbot szerint nem az a fő kérdés, hogy ötletnek tekinthető-e, amit egy gép dolgoz ki, hanem az, hogy ha a mesterséges intelligencia könyveket írhat és képeket alkothat, és az élet egyre több területén fordulunk hozzá, miért nem ismerhetjük el a szerzőségét – amellett, hogy ebben az esetben a szabadalom tulajdonosa az algoritmust megalkotó programozó lenne, hacsak el nem adja valaki másnak a jogokat. 

Az első szabadalom egy újfajta ételtároló rendszert ír le, amelyet a robotok könnyebben tudnának kezelni, és fraktálmintában rendezné el a tárolóedényeket annak érdekében, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak. A második egy olyan villogó riasztórendszert ír le, amely a lehető legfigyelemfelkeltőbb ritmusban villog.

Ha ember adta volna be a szabadalmat, már indulhatna akár a gyártás is, így azonban nem ez a helyzet. Abbottnak nincsenek illúzió: szerinte akár a 2020-as évek közepéig-végéig is eltarthat, míg a mesterséges intelligencia megkapja az őt megillető elismerést. Az Európai Szabadalmi Hivatal álláspontja szerint a programozót ismerik el feltalálóként, és ez a közeljövőben így is marad, a változtatás pedig hatalmas szerzői jogi zűrökhöz vezetne. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lifttel a Holdra?

Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.

A gépek már a falakon is átlátnak

Az MIT-s kutatók által kitalált módszer azon alapul, hogy ugyanazokat a mozdulatsorokat fény és rádióhullám használatával is rögzítik, majd a kettőt összevetve a neurális hálózat megtanulja, hogy melyik rádiójelhez milyen kép tartozik.